Fogjuk az időjárásra! Vagy ne?

Minden ember érzékeli az időjárás változást, de nem mindenkit visel meg. A frontérzékenyek pedig csak irigykedhetnek azokra, akiknek meg sem kottyan a hirtelen felmelegedés vagy épp lehűlés.

De tudjuk-e pontosan, hogy mi is az a frontérzékenység és mi áll a hátterében? Vagy csak megszoktuk, hogy az időjárásjelentésben mindig szerepel a FRONTHATÁS – ugye?
Na ez az a szó, amitől akkor is megfájdul a fejünk, ha korábban nem voltunk frontérzékenyek.

Akkor bogozzuk ki egy kicsit ezt a problémát, mert minél gyakrabban fordul elő, hogy egy-egy panaszt az időjárásra kenünk, annál biztosabb, hogy egy komolyabb egészségügyi panaszra is legyintünk, kapkodjuk a fájdalomcsillapítókat – és mint tudjuk, ennek általában súlyos következményei lehetnek!

Szakemberek szerint az időjárásváltozásra többféleképpen reagál a szervezet:
Vannak, akik meg sem érzik – ez egyébként nem teljesen igaz, mert azokat sorolják ide, akinek nincsenek konkrét egészségügyi panaszai, mint például a migrén. Ettől függetlenül az időjárás hatással van rájuk is, bágyadtabbak, vagy esetleg rosszabb hangulatuk van. De szerencsések, mert nincsenek fájdalmaik.
Vannak, akik egészségesek, de mégis az időjárásváltozás súlyos panaszokat okoznak: szédülés, migrén, ízületi fájdalmak, rosszullét.
S a harmadik csoportba sorolják azokat, akiknél a meglévő krónikus betegség tüneteit erősítik fel a hideg-meleg vagy épp kettős fronthatások.

Tudományosan az időjárási frontok és a jellemző tünetek közt különbséget tesznek:

Melegfront
A melegfront esetén a levegő hőmérséklete és a páratartalma megemelkedik, míg a légnyomás csökken. Emiatt a leggyakoribb tünet a fejfájás, migrén, álmatlanság, ingerlékenységet, vérnyomáscsökkenés, koncentráció zavar, fáradékonyság, levertség. Megszaporodnak a szív- és érrendszeri panaszok, a trombózishajlam. Fokozódik az anyagcsere, emelkedik a vérnyomás és a vércukor szintje is, ezért fokozódik a diabéteszesek cukorürítése, halmozódnak a vérzéses kórformák.

Hidegfront
Ha hidegfront érkezéséig a légnyomás csökken, utána viszont emelkedik, a levegő hőmérséklete és páratartalma visszaesik. Gyakran viharos széllökések, esetleg záporok, zivatarok kísérik. A jellemző tünetek az érzékenyeknek az ízületi panaszok mellett, a fejfájás, a reumatikus, a gyomor, a mellkasi fájdalmak, a vérnyomás emelkedése, vese vagy epegörcs, illetve gyakoribb lehet az asztmás, és az epilepsziás rohamok kialakulása. Egyeseknél fokozott belső feszültség, ingerlékenység jelentkezhet. Kiválthat még a hidegfront alvászavart, nyugtalanságot, de álmosságot és lassú reakciót is.

Azt tehát elmondhatjuk, hogy nagyon hasonló tünetek jelentkeznek így tehát a „frontérzékenység” kibogozásának szempontjából a legfontosabb megismerni a saját szervezetünket, hogy megelőzhessük a bajt.
Első teendő: kizárni a betegségeket! Alapos orvosi szűrővizsgálatokon egyébként sem árt rendszeresen megjelenni, mert időben felismerhetők és kezelhetők a betegségek!

Ha nincs orvosi magyarázat a tünetekre, mérlegeljünk! Gyógyszerek és szenvedés? Vagy további utána járás?

Azt ugye már tudjuk, hogy a stressz és a legyengült immunrendszer a frontérzékenység alapvető rizikófaktora – mint ahogy nagyon sok más betegségé is. Szakemberek megfigyelése szerint a magas kálium- és magnézium tartalmú ételek csökkenhetik a fronthatások erősségét, ilyen például a banán, az alma, burgonya, a szőlő, a kukorica, tofu, a halak és az olajos magvak. A szervezetnek szüksége van B-, a D- és az E-vitaminok pótlása is, ezért ajánlatos tojást, tengeri halakat, zöld növényeket és hüvelyesek fogyasztani.
De ha ez ilyen egyszerűen kezelhető, akkor miért küzdenek mégis olyan sokan migrénnel?
A válasz egyszerű! Mert tényleg azon múlik a közérzetünk, amit megettünk, megittunk! Ez elsőre ugyan ellentmodásnak tűnik, de nem az.

Valóban vannak olyan élelmiszerek, amelyek általánosságban csökkenthetik a fronthatás okozta tüneteket, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy minden ember szervezete máshogy bontja le az ételeket, így tehát máshogy reagál a szervezetünk ugyanazon – egyébként egészséges élelmiszerre.

Akkor mi a megoldás?
Egyénre szabott étrend! Tudjuk meg, hogy az egyes élelmiszereket hogyan bontja le az emésztőrendszerünk, mert azok az ételfehérjék, amelyeket nem tud megfelelően lebontani, igencsak súlyos tüneteket produkálnak, felerősítik a frontérzékenyek panaszait és a krónikus betegek tüneteit is. Ezt nevezzük IgG alapú ételintoleranciának.

Valóban, a stressz, az egészségtelen, mozgásszegény életmód, a mesterséges adalékanyagok, a szennyezett környezet, az antibiotikumok mind-mind károsítják a bélrendszerünket. Így az egy idő után nem tudja megfelelően tenni a dolgát. Átereszt a szervezetbe olyan ételfehérjéket, amelyeket nem tudott lebontani. Ezután egy bonyolultabb mechanizmus következik, melynek lényege, hogy a saját testünk reagál az idegennek vélt fehérjékre, emiatt erősödnek a tünetek és panaszok! Ez nem csak az egyébként egészséges emberek esetében figyelhető meg. A krónikus betegségek tünetei is erősödnek.

Nincs más teendők, csak megtudni, hogy mely ételeket nem tudja lebontani az emésztőrendszerünk, azután tehermentesíteni a szervezetünket és regenerálni a bélrendszert.

A hirtelen időjárás változást, a frontokat, a szélsőségeket nem tudjuk elkerülni, de arra van lehetőség, hogy a szervezetünket rendbe szedjük, és az első csoporthoz közelítsünk! Azokhoz, akik „meg sem érzik” az időjárásváltozást.