Egykor mérgező bogyóként tartották számon az értékes zöldségfélét
A paradicsom története az aztékokhoz köthető, őshazája Közép-Amerika. A közhiedelemmel ellentétben nem Kolumbusz fedezte fel az aztékok által afrodiziákumnak tekintett növényt, hanem 1519-ben a spanyol konkvisztádor, Cortez, az ő jóvoltából jutott el Európába, ahol eleinte inkább kerti dísznövényként. A középkori Európában sokáig mérgezőnek vélték a paradicsomot, mivel az akkoriban használt ón tányérokból valóban mérgező anyagokat vont ki a zöldség és néhány haláleset is történt. A szegényebb rétegek, vagyis a fa tálakból étkező lakosság körében azonban igen nagy népszerűségre tett szert a paradicsom. Nagyon sokáig övezte hitetlenkedés a paradicsomot, csak a 19 század elejére fogadták el világszerte ezt az értékes zöldséget. A paradicsom egy Robert Gibbon Johnson nevű ezredesnek köszönheti, hogy ma már nem mérgező dísznövényként tartják számon. A bátor katona 1820-ban, megelégelve a paradicsomra szórt hamis átkokat, a salemi városháza előtt, hatalmas tömeg előtt, tisztes mennyiségű paradicsomot evett meg, s bár a helyi tűzoltózenekar gyászindulót játszott az ezredes mutatványa alatt, Johnson életben maradt, és a paradicsommal szembeni ellenállás lassacskán oszlani kezdett.
Ma már tudjuk, hogy számos jótékony hatása van az egykor rettegett zöldségnek. A paradicsomban lévő likopinek, karotiniok és más értékes anyagok zsírban oldódnak, ezért nagyon hasznos diéta, fogyókúra, tisztító kúra idején. A rostokban dús zöldségben B1, B2, C-vitamin, kálium, magnézium, kalcium, vas, foszfor, cukor, citromsav, almasav és egyéb ásványi anyagok is találhatók, ezért gyakorlatilag naponta ajánlott a fogyasztása.
Persze a nyári kedvencünk íze kora tavasszal még nem az igazi, többnyire fóliában, üvegházban termett – de a 100%-os paradicsomlevek, vagy a biokertészetből beszerzett példányok ugyanolyan értékesek, mint a frissen szedett, napon érett zöldség.
A paradicsomot valamilyen formában érdemes egész évben fogyasztani, mivel erősíti a sejtek megújulását, a sejtanyagcserét, védi a nyálkahártyát, véd a fertőzések ellen, segít egészségesen tartani bőrünket, javítja a hangulatot, elősegíti a pihentető alvást, fokozza a hormonelválasztást, segíti a kötőszövetek megújulását, erősíti a szívet, vizelethajtó hatású és nem utolsósorban nagyon jó hatással van az emésztőrendszerre, hasznos segítség székrekedés esetén is.
A paradicsom egyébként külsőleg is hatékony, arcbőrünket hidratálja, fokozza a feszességét is. A paradicsomkarikákat önmagában is használhatjuk, de pakolást is keverhetünk belőle joghurttal, mézzel vagy kefirrel.
Lehet pici sárga, fürtös piros, kicsit hosszúkás vagy paprikára emlékeztető – mindegy milyen, szinte nincs olyan, aki ne szeretné, hisz önmagában is nagyon finom, de ezerféle ételhez tálalható. Színei pedig vidámságot sugallnak.
Bejegyzés megosztása
Mi az ételintolerancia?
Ételintolerancia alakul ki, mikor az emésztés során bizonyos ételek nem képesek felszívódni így az emésztetlen komponensek kóros immunreakciót váltanak ki.
Kapcsolat
Címünk: 2049 Diósd, Álmos fejedelem u. 27.
Telefon: +36 1 424 0969
E-mail: info@foodtest.hu