Egykor mérgező bogyóként tartották számon az értékes zöldségfélét
A paradicsom története az aztékokhoz köthető, őshazája Közép-Amerika. A közhiedelemmel ellentétben nem Kolumbusz fedezte fel az aztékok által afrodiziákumnak tekintett növényt, hanem 1519-ben a spanyol konkvisztádor, Cortez, az ő jóvoltából jutott el Európába, ahol eleinte inkább kerti dísznövényként. A középkori Európában sokáig mérgezőnek vélték a paradicsomot, mivel az akkoriban használt ón tányérokból valóban mérgező anyagokat vont ki a zöldség és néhány haláleset is történt. A szegényebb rétegek, vagyis a fa tálakból étkező lakosság körében azonban igen nagy népszerűségre tett szert a paradicsom. Nagyon sokáig övezte hitetlenkedés a paradicsomot, csak a 19 század elejére fogadták el világszerte ezt az értékes zöldséget. A paradicsom egy Robert Gibbon Johnson nevű ezredesnek köszönheti, hogy ma már nem mérgező dísznövényként tartják számon. A bátor katona 1820-ban, megelégelve a paradicsomra szórt hamis átkokat, a salemi városháza előtt, hatalmas tömeg előtt, tisztes mennyiségű paradicsomot evett meg, s bár a helyi tűzoltózenekar gyászindulót játszott az ezredes mutatványa alatt, Johnson életben maradt, és a paradicsommal szembeni ellenállás lassacskán oszlani kezdett.
Ma már tudjuk, hogy az egykor rettegett zöldség értékes táplálék. A paradicsomban lévő likopinek, karotiniok és más értékes anyagok zsírban oldódnak, ezért zsiradékkal együtt fogyasztva hasznosulnak jobban. A rostokban dús zöldségben B1, B2, C-vitamin, kálium, magnézium, kalcium, vas, foszfor, cukor, citromsav, almasav és egyéb ásványi anyagok is találhatók, ezért gyakorlatilag naponta ajánlott a fogyasztása.
Persze a nyári kedvencünk íze kora tavasszal még nem az igazi, többnyire fóliában, üvegházban termett – de a 100%-os paradicsomlevek, vagy a biokertészetből beszerzett példányok ugyanolyan értékesek, mint a frissen szedett, napon érett zöldség.
A paradicsomot valamilyen formában érdemes egész évben fogyasztani, mivel vitaminokat, ásványi anyagokat és rostot is tartalmaz: C-vitamin-tartalma hozzájárul az immunrendszer normál működéséhez, rosttartalma miatt pedig az emésztés szempontjából is jó választás.
Ha a puffadás vagy más emésztési panasz visszatérő, a lehetséges okokról és az étrend szerepéről emésztési panaszokról szóló oldalunkon olvashatsz bővebben.
A paradicsom egyébként külsőleg is hatékony, arcbőrünket hidratálja, fokozza a feszességét is. A paradicsomkarikákat önmagában is használhatjuk, de pakolást is keverhetünk belőle joghurttal, mézzel vagy kefirrel.
Lehet pici sárga, fürtös piros, kicsit hosszúkás vagy paprikára emlékeztető – mindegy milyen, szinte nincs olyan, aki ne szeretné, hisz önmagában is nagyon finom, de ezerféle ételhez tálalható. Színei pedig vidámságot sugallnak.
FOODTEST hírlevél
Ételintolerancia-tippek és receptek e-mailben
Gyakorlati tanácsok az étrendhez és receptek, egyenesen a postafiókodba.