Szakembereknek az ételintoleranciáról

Ételintolerancia, ételallergia és IgG-vizsgálatok: mit mutat a szakirodalom?

október 16, 2026

Mit jelent az élelmiszer-specifikus IgG-pozitivitás, és miben különbözik az ételallergiától vagy a klasszikus ételintoleranciától? Áttekintjük az immunológiai alapokat, a szakmai állásfoglalásokat és az IgG-alapú eliminációs étrendekkel kapcsolatos klinikai vizsgálatokat, azok értelmezési korlátaival együtt.

IgG-intolerancia teszten alapuló eliminációs diéta hatása a migrénes rohamokra

október 5, 2026

A migrén kialakulásában többféle kiváltó tényező játszhat szerepet, köztük bizonyos élelmiszerek is. A cikk olyan kutatásokat mutat be, amelyek az ételspecifikus IgG-vizsgálatok alapján kialakított eliminációs étrend és a migrénes rohamok gyakorisága, időtartama, valamint az IBS-sel társuló panaszok közötti kapcsolatot vizsgálták.

Az IgG-specifikus élelmiszerintolerancia vizsgálatok körüli viták tisztázása

október 7, 2025

A cikk az élelmiszer-specifikus IgG-vizsgálatokkal kapcsolatos leggyakoribb szakmai kritikákat és állásfoglalásokat veszi sorra. Bemutatja a totál IgG és az IgG₄ közötti különbséget, elkülöníti az IgG-mediált reakciókat az IgE-mediált ételallergiától és a nem immunmediált intoleranciáktól, továbbá áttekinti az IgG-alapú eliminációs diétákkal kapcsolatos újabb kutatásokat, a gyermekeknél szükséges szakmai felügyeletet és a vizsgálatok felelős alkalmazásának szempontjait.

Táplálkozástudományi kutatások 2025: mikrobiom, diabétesz, szív-érrendszeri egészség és egészséges öregedés

június 11, 2025

A cikk 2024–2025-ben megjelent friss táplálkozás- és egészségtudományi kutatásokat foglal össze. Bemutatja többek között az időskori tápláltsági állapot és az overaktív hólyag kapcsolatát, a zöldség- és burgonyafogyasztás szerepét a 2-es típusú diabétesz kockázatában, a bélmikrobiom és a metabolikus egészség összefüggéseit, valamint az intermittáló éhezés, az egészséges öregedés és egyes neurológiai biomarkerek újabb kutatási eredményeit.

IgG-alapú eliminációs étrend, elhízás és mikrobiom – új kutatási eredmények

május 18, 2025

A cikk újabb kutatási eredményeket foglal össze az IgG-alapú eliminációs étrend, az irritábilis bél szindróma, az elhízás, a 2-es típusú diabétesz és a bélmikrobiom kapcsolatáról. Bemutatja többek között egy randomizált, kettősvak vizsgálat eredményeit az IgG alapján kialakított étrendről IBS-ben, valamint kitér a növényi alapú étrendek, az ultrafeldolgozott élelmiszerek, a mikrobiom és a kardiometabolikus egészség összefüggéseire is.

Új kutatási eredmények a táplálkozás, a mikrobiom és az egészség területéről – 2025

április 23, 2025

A cikk 2024–2025-ben megjelent friss kutatási eredményeket foglal össze a táplálkozás, a mikrobiom és az anyagcsere területéről. Bemutatja többek között a probiotikumok lehetséges szerepét a glikémiás kontrollban és a gyulladás mérséklésében, az édesítőszerek egészségügyi és biztonságossági kérdéseit, a zöldség- és gyümölcslevek mikrobiomra gyakorolt hatását, a mikrotápanyag-hiányokat, valamint az új probiotikumok, a növényi étrend, a májbetegségek megelőzése és az egészséges öregedés egyes kutatási eredményeit. Beillesztett markdown

Az IgG vizsgálatok használata különböző ételérzékenységekben

március 18, 2025

Az IgG-vizsgálatok nem ételallergia kimutatására szolgálnak, ugyanakkor egyes krónikus panaszok esetén az IgG-alapú eliminációs diéta további tüneti enyhülést jelenthet. A cikk bemutatja az IgE- és IgG-vizsgálatok közötti különbségeket, az IgG alosztályait, valamint az IgG-alapú eliminációs étrenddel kapcsolatos kutatási eredményeket.

A bél mikrobiom befolyásolásának lehetőségei

december 15, 2022

A bél mikrobiom összetétele és működése szoros kapcsolatban áll az immunrendszerrel, az étrenddel és számos autoimmun folyamattal. A cikk bemutatja, hogyan befolyásolhatja a táplálkozás a mikrobiomot, milyen szerepet játszanak a rövid szénláncú zsírsavak, valamint milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a mikrobiota módosítására – többek között étrendi beavatkozásokkal, pre- és probiotikumokkal, szinbiotikumokkal és széklet mikrobiom transzplantációval

IgG4, az enigmatikus immunglobulin

szeptember 14, 2022

A cikk az IgG4 immunglobulin különleges szerkezeti és funkcionális tulajdonságait mutatja be. Ismerteti az IgG4 komplementaktivációban, Fc-receptorokhoz való kötődésben, Fab-kar cserében és immuntoleranciában betöltött szerepét, valamint kitér az allergén immunterápia, az IgG4-gyel összefüggő betegségek, egyes autoimmun kórképek, parazitafertőzések és daganatos betegségek kapcsolatára is.

Az IgG4 ételintolerancia tesztről

augusztus 4, 2022

A cikk az IgG4 antitestek immunológiai sajátosságait és az ételintolerancia-vizsgálatokban betöltött szerepüket mutatja be. Ismerteti az IgG alcsoportokat, az IgG4 toleranciához és allergén immunterápiához kapcsolódó funkcióit, valamint azt, hogy milyen betegségekben emelkedhet meg az IgG4 szintje. Kitér arra is, hogy az étel-specifikus IgG4 mérés milyen korlátokkal alkalmazható az étrendi panaszok kivizsgálásában.

Kevert IgE/non-IgE allergia

június 24, 2022

A kevert IgE/non-IgE allergiák közé elsősorban az eozinofil gyomor-bélrendszeri betegségek tartoznak. A cikk bemutatja az eozinofil gasztroenteritisz, özofagitisz, gasztritisz, enteritisz és kolitisz legfontosabb tüneteit, diagnosztikai lehetőségeit, laboratóriumi és szövettani eltéréseit, valamint az étrendi, gyógyszeres és egyéb kezelési lehetőségeket.

Non-IgE allergia

május 5, 2022

A cikk a non-IgE-mediált ételallergiák fő típusait, kialakulását, tüneteit, diagnosztikáját és kezelését mutatja be. Részletesen tárgyalja az ételfehérje-indukálta enterokolitisz szindrómát (FPIES), az ételfehérje-indukálta enteropátiát (FPE) és az allergiás proktokolitist (FPIAP), valamint kitér a ritkább Heiner-szindrómára és a tehéntej-allergiához társuló vashiányos anémiára is. Bemutatja a leggyakoribb kiváltó ételeket, az orális ételterhelés szerepét, a differenciáldiagnosztikai szempontokat és az eliminációs étrend alkalmazását.

Az MDOSZ 2022.01.21-én kiadott állásfoglalásáról

február 17, 2022

A cikk az MDOSZ 2022-ben kiadott, IgG/IgG4-tesztek alkalmazásáról szóló állásfoglalását elemzi. Bemutatja a totál IgG és az IgG4 közötti különbségeket, elkülöníti az IgG-alapú ételintoleranciát az IgE-mediált ételallergiától és a nem immunmediált ételérzékenységektől, valamint kitér a FOODTEST 200+ analitikai működésére, az eredmények értelmezésére és az eliminációs diéta szakember által történő összeállításának jelentőségére.

A nem alkoholos zsírmáj és a steatohepatitis

február 1, 2022

A cikk átfogóan bemutatja a nem alkoholos zsírmáj (NAFLD) és a nem alkoholos steatohepatitis (NASH) kialakulását, rizikótényezőit, diagnosztikáját és lehetséges szövődményeit. Kitér az elhízás, a 2-es típusú diabétesz, az inzulinrezisztencia, a genetikai tényezők és a bélmikrobiom szerepére, valamint ismerteti a fibrózis becslésére alkalmazható non-invazív módszereket. A cikk foglalkozik a megelőzés, az étrend, a fizikai aktivitás és az egyes terápiás lehetőségek jelentőségével is.

Urticaria, angioedema, anafilaxia

december 17, 2021

A cikk az urticaria, az angioödéma és az anafilaxia kialakulását, tüneteit, lehetséges kiváltó okait és kórélettani hátterét tekinti át. Bemutatja az IgE- és nem IgE-közvetített folyamatokat, a hízósejtek szerepét, a hisztamin- és bradikininfüggő mechanizmusokat, valamint a herediter és szerzett angioödéma elkülönítését. Kitér továbbá az anafilaxia leggyakoribb kiváltóira, klinikai formáira és az életet veszélyeztető tünetek felismerésére is.

Túlérzékenység, idioszinkrázia, álallergia

október 21, 2021

A cikk a túlérzékenységi reakciók, az idioszinkrázia és a pszeudoallergia közötti különbségeket mutatja be. Ismerteti a hiperszenzitivitási reakciók fő típusait, az IgE-közvetített allergia és a nem immunológiai eredetű reakciók mechanizmusait, valamint a hízósejt-aktiváció, a komplementrendszer, az NSAID-ok, a bradikinin és egyes gyógyszerek, illetve élelmiszer-adalékok szerepét. Kitér a pszeudoallergia diagnosztikájára, az eliminációs és provokációs étrendekre, valamint a krónikus urticariával és angioödémával való összefüggésekre is. Beillesztett szöveg

IgG teszten alapuló eliminációs étrend irritábilis bél szindrómában

július 20, 2021

A cikk az irritábilis bél szindróma (IBS) kialakulásának lehetséges okait, altípusait, diagnosztikai szempontjait és étrendi összefüggéseit tekinti át. Kiemelten foglalkozik az ételérzékenység, a FODMAP-ok, a bélpermeabilitás, a mikrobiom és az immunrendszer szerepével, valamint bemutatja az IgG-teszten alapuló eliminációs étrenddel kapcsolatos vizsgálatok eredményeit és azok IBS-tünetekre, életminőségre, illetve egyes társuló panaszokra gyakorolt hatását.

Gyulladásos bélbetegségek (IBD) kezelésének étrendi támogatása

június 21, 2021

A cikk a gyulladásos bélbetegségek (IBD), ezen belül a Crohn-betegség és a colitis ulcerosa étrendi támogatásának lehetőségeit tekinti át. Bemutatja a mediterrán étrend, az alacsony FODMAP diéta, az exkluzív és részleges enterális táplálás, valamint a Crohn-betegség exklúziós étrendjének (CDED) alkalmazását. Kitér továbbá az IgG-pozitivitás alapján kialakított eliminációs étrenddel és a bélmikrobiom befolyásolásával kapcsolatos vizsgálati eredményekre is.

A hízósejtek (mastocyták) szerepe a funkcionális gyomor-bélrendszeri rendellenességekben (FGID-ben)

január 19, 2021

A cikk a hízósejtek (mastocyták) szerepét mutatja be a funkcionális gyomor-bélrendszeri rendellenességekben, különösen az irritábilis bél szindrómában (IBS) és a funkcionális diszpepsziában. Ismerteti a hízósejtek aktivációjának mechanizmusait, az IgE- és IgG-receptorok, a gyulladásos mediátorok, a fertőzések, a stressz és egyes ételantigének lehetséges hatását. Kitér a hízósejt–ideg kölcsönhatásra, a bél áteresztőképességének szabályozására, a visceralis túlérzékenységre, valamint a hízósejteket célzó lehetséges kezelési megközelítésekre is.

TÁPLÁLKOZÁSI PSZICHIÁTRIA

szeptember 25, 2020

Bemutatjuk a táplálkozás és a mentális egészség közötti kapcsolat főbb tudományos megállapításait.

Elhízás és ételintolerancia

szeptember 15, 2020

A cikk az elhízás, a krónikus alacsony szintű gyulladás és az ételkomponensek ellen termelődő IgG antitestek lehetséges kapcsolatát mutatja be. Ismerteti az immunkomplex-képződés szerepét, a bél áteresztőképességének jelentőségét, valamint azokat a vizsgálatokat, amelyek az étel-specifikus IgG-szintek, a gyulladásos markerek, az érelmeszesedés korai jelei és az elhízás közötti összefüggéseket elemezték. Kitér továbbá az IgG-vizsgálat alapján kialakított eliminációs étrenddel kapcsolatos testsúly-, BMI-, vérnyomás- és életminőség-változásokra.

Flavonoidok, tejtermékek és a szív-érrendszeri és metabolikus egészség A felmerülő biológiai útvonalak áttekintése

június 24, 2020

A cikk áttekinti a flavonoidokban gazdag növényi élelmiszerek és a tejtermékek lehetséges szerepét a szív-érrendszeri és metabolikus egészségben. Bemutatja a flavonoidok fő csoportjait, a bélmikrobiotával, a glükóz–inzulin homeosztázissal, az érrendszeri működéssel és a gyulladásos folyamatokkal kapcsolatos mechanizmusokat, valamint a tejtermékek összetevőinek – többek között a kalciumnak, tejfehérjéknek, tejzsíroknak, probiotikumoknak és K-vitaminnak – kardiometabolikus hatásait. A cikk kitér a klinikai vizsgálatok eredményeire és azokra a területekre is, ahol további kutatások szükségesek.

Étrendi zsírok és a kardio-metabolikus betegség

március 10, 2020

A cikk átfogóan bemutatja az étrendi zsírok és a kardio-metabolikus betegségek kapcsolatát, különös tekintettel a szív-érrendszeri kockázatra és a 2-es típusú cukorbetegségre. Részletesen tárgyalja a telített, egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavak élettani hatásait, az össz-zsírbevitel szerepét, valamint azt, hogy a zsírok egészségügyi hatását nemcsak mennyiségük, hanem típusuk és élelmiszerforrásuk is meghatározza. Kitér továbbá az olívaolaj, olajos magvak, tejtermékek, húsok, növényi olajok, valamint az n-3 és n-6 zsírsavak kardio-metabolikus jelentőségére és a jelenlegi kutatások vitatott területeire.

A RÖVIDLÁNCÚ ZSÍRSAVAK SZEREPE A MIKROBIÓTA-BÉL-AGY KOMMUNIKÁCIÓBAN

január 15, 2020

Kivonat: A rövidláncú zsírsavak (SCFA-k) a bél mikrobióta által termelt metabolitok, amelyek fontos szerepet tölthetnek be a mikrobióta–bél–agy kommunikációban. A cikk bemutatja az acetát, propionát és butirát keletkezését, felszívódását és helyi hatásait, valamint azt, hogyan befolyásolhatják az immunrendszert, az endokrin működést, a bolygóidegen keresztüli jelátvitelt, a neurotranszmissziót és egyes neuropszichiátriai folyamatokat. Kitér továbbá az SCFA-termelés étrendi, prebiotikus és probiotikus befolyásolásának lehetőségeire, valamint a jelenlegi kutatások korlátaira.

A FOODTEST eredmények használhatóságával kapcsolatos kérdések

május 27, 2019

A cikk áttekinti az ételintolerancia fogalmát, az ételallergia és a nem allergiás eredetű ételérzékenységek közötti különbségeket, valamint a cöliákia és a nem-cöliákiás gluténérzékenység sajátosságait. Bemutatja, hogyan keletkezhetnek ételkomponensek ellen IgG antitestek, milyen szerepe lehet a bél áteresztőképességének és az immunrendszernek, továbbá részletesen tárgyalja a FOODTEST 200+ mérési elvét, megbízhatóságát és az eredmények értelmezésének kérdéseit.

A zonulin, mint a bél barrier funkciójának szabályozója

május 23, 2019

Tudományos áttekintés a zonulin működéséről, a bél áteresztőképességének szabályozásáról és az autoimmun betegségekhez való kapcsolatáról.

A vékonybél áteresztőképessége és az élelmiszer antigének

május 23, 2019

Összefoglaló a vékonybél áteresztőképességéről, az élelmiszerantigének átjutásáról és az ezekhez kapcsolódó immunfolyamatokról.

CÖLIÁKIA

szeptember 18, 2014

A cöliákia genetikai hajlamhoz kötődő, glutén által kiváltott immunmediált betegség, amely elsősorban a vékonybelet érinti, de sokféle bélrendszeri és azon kívüli tünetet okozhat. A cikk bemutatja a kialakulásában szerepet játszó genetikai, környezeti és mikrobiom-tényezőket, a klinikai megjelenési formákat, a diagnosztikai lehetőségeket, a gluténmentes étrend szerepét, valamint a nem reagáló és refrakter cöliákia sajátosságait.

Szakembereknek az ételintoleranciáról

Ételintolerancia, ételallergia és IgG-vizsgálatok: mit mutat a szakirodalom?

IgG-intolerancia teszten alapuló eliminációs diéta hatása a migrénes rohamokra

Az IgG-specifikus élelmiszerintolerancia vizsgálatok körüli viták tisztázása

Táplálkozástudományi kutatások 2025: mikrobiom, diabétesz, szív-érrendszeri egészség és egészséges öregedés

IgG-alapú eliminációs étrend, elhízás és mikrobiom – új kutatási eredmények

Új kutatási eredmények a táplálkozás, a mikrobiom és az egészség területéről – 2025

Az IgG vizsgálatok használata különböző ételérzékenységekben

A bél mikrobiom befolyásolásának lehetőségei

IgG4, az enigmatikus immunglobulin

Az IgG4 ételintolerancia tesztről

Kevert IgE/non-IgE allergia

Non-IgE allergia

Az MDOSZ 2022.01.21-én kiadott állásfoglalásáról

A nem alkoholos zsírmáj és a steatohepatitis

Urticaria, angioedema, anafilaxia

Túlérzékenység, idioszinkrázia, álallergia

IgG teszten alapuló eliminációs étrend irritábilis bél szindrómában

Gyulladásos bélbetegségek (IBD) kezelésének étrendi támogatása

A hízósejtek (mastocyták) szerepe a funkcionális gyomor-bélrendszeri rendellenességekben (FGID-ben)

TÁPLÁLKOZÁSI PSZICHIÁTRIA

Elhízás és ételintolerancia

Flavonoidok, tejtermékek és a szív-érrendszeri és metabolikus egészség A felmerülő biológiai útvonalak áttekintése

Étrendi zsírok és a kardio-metabolikus betegség

A RÖVIDLÁNCÚ ZSÍRSAVAK SZEREPE A MIKROBIÓTA-BÉL-AGY KOMMUNIKÁCIÓBAN

A FOODTEST eredmények használhatóságával kapcsolatos kérdések

A zonulin, mint a bél barrier funkciójának szabályozója

A vékonybél áteresztőképessége és az élelmiszer antigének

CÖLIÁKIA

Ételintolerancia

Kövess minket

Kapcsolat

Információk