Mit mutat és mit nem mutat az IgG-vizsgálat?
Őszintén arról, mire való a FOODTEST vizsgálat, hol vannak a határai, és mit gondolnak róla a szakmai szervezetek.
Mit mér a vizsgálat?
A FOODTEST laboratóriumi, fehérjechip alapú mérés vérből: azt vizsgálja, hogy a szervezet mekkora totál IgG-ellenanyag választ ad egyes élelmiszerek fehérjéire (a FOODTEST 110+ több mint 110, a FOODTEST 200+ több mint 200 élelmiszerre). A lelet az élelmiszereket negatív, határeset, pozitívnak minősülő és pozitív jelöléssel sorolja be.
Mire használható?
- Kiindulópontként egy szakember (például dietetikus vagy táplálkozási tanácsadó) által kísért, ideiglenes eliminációs étrendhez.
- Az elimináció utáni, egyenkénti visszavezetés megtervezéséhez: hogy egy élelmiszert tartósan kell-e kerülni, azt a visszavezetés és a tünetnapló mutatja meg, nem önmagában a lelet.
- Hogy a sokféle próbálkozás helyett célzottabban, szakemberrel együtt induljon az étrend átalakítása.
Mire nem való?
- Nem ételallergia-vizsgálat: az azonnali, IgE-közvetített allergiát nem mutatja ki.
- Nem mutat ki cöliákiát, laktóz- vagy fruktózérzékenységet, és nem méri a hisztaminintoleranciát.
- Nem orvosi diagnózis, nem állapít meg betegséget, és nem helyettesíti az orvosi kivizsgálást vagy a kezelést.
- Önmagában nem bizonyítja, hogy egy étel okozza a panaszaidat, és szedett gyógyszert sem szabad miatta abbahagyni.
Mit mondanak a szakmai szervezetek?
Az Európai Allergológiai és Klinikai Immunológiai Akadémia (EAACI) 2008-as állásfoglalása szerint az élelmiszer-specifikus IgG4 elsősorban azt jelzi, hogy a szervezet rendszeresen találkozik az adott étellel, nem pedig betegséget; ezért ételekkel összefüggő panaszok kivizsgálására nem javasolja. Ehhez 2010-ben az Amerikai Allergológiai, Asztma- és Immunológiai Akadémia (AAAAI) is csatlakozott. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) Tudományos Bizottságának véleménye szerint az IgG/IgG4-tesztek nem standardizáltak, egyetlen betegség kimutatására sem validáltak, és nincs klinikai hasznuk sem a táplálékallergia, sem a nem immunmediált táplálékérzékenységek diagnosztikájában; a panaszok hátterében gyakran más ok (például irritábilis bél szindróma, SIBO, gyulladásos bélbetegség) áll, ezért azt orvosilag tisztázni kell.
Ezt fontosnak tartjuk elmondani. Fontos különbség, hogy a FOODTEST nem IgG4-, hanem totál IgG-vizsgálat: az EAACI és az AAAAI állásfoglalása az IgG4 mérésére vonatkozik, az IgG-alapú eliminációs étrendről készült kontrollált vizsgálatok – például az irritábilis bél szindrómás betegeken végzett randomizált vizsgálat (Atkinson és mtsai, 2004) – pedig totál IgG-méréssel készültek. A leletet azért nem diagnózisként, hanem étrendi kiindulópontként ajánljuk, mert az ételintoleranciának jelenleg nincs ilyen laborvizsgálattal felállítható diagnózisa, és a hasonló vizsgálatok az elfogadott diagnózisok esetében sem diagnosztikusak önmagukban (ételallergiában például az IgE-teszt sem). A döntő lépés a szakemberrel megtervezett, ideiglenes elimináció és az azt követő visszavezetés; a gasztroenterológiai irányelvek az IgG-alapú ételvizsgálatot nem javasolják rutinszerűen.
Ingyenes letölthető anyag (PDF)
Kell-e nekem ételintolerancia-teszt? – ellenőrzőlista
7 kérdés, 2 perc: megtudod, mi legyen az első lépés – orvos, dietetikus vagy teszt.
Források
- Stapel SO, Asero R, Ballmer-Weber BK, et al. Testing for IgG4 against foods is not recommended as a diagnostic tool: EAACI Task Force Report. Allergy 2008;63:793–796. doi:10.1111/j.1398-9995.2008.01705.x
- Bock SA. AAAAI support of the EAACI Position Paper on IgG4. J Allergy Clin Immunol 2010;125:1410. doi:10.1016/j.jaci.2010.03.013
- A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége Tudományos Bizottságának véleménye az IgG/IgG4-tesztek alkalmazásáról táplálékallergia és nem immunmediált táplálékérzékenységek kapcsán (2022). PDF
- Atkinson W, Sheldon TA, Shaath N, Whorwell PJ. Food elimination based on IgG antibodies in irritable bowel syndrome: a randomised controlled trial. Gut 2004;53:1459–1464. doi:10.1136/gut.2003.037697