Az ételallergia és az ételintolerancia két különböző állapot. Más folyamatok állnak a hátterükben, eltérő tüneteket okozhatnak, és nem ugyanazokkal a vizsgálatokkal mutathatók ki. A fogalmakat azért könnyű összekeverni, mert ugyanaz az élelmiszer mindkét esetben okozhat például hasi panaszt, hányingert vagy bőrtünetet. A reakció kialakulásának módja és veszélyessége azonban jelentősen eltérhet.
Mi történik ételallergia esetén?
Ételallergiánál az immunrendszer egy egyébként ártalmatlan élelmiszer-összetevőt veszélyes anyagként azonosít, és védekező reakciót indít ellene.
Az IgE-közvetített ételallergia tünetei gyakran az étel elfogyasztását követő percekben vagy néhány órán belül jelentkeznek. Már kis mennyiségű allergén is reakciót válthat ki.
Jellemző tünet lehet:
- csalánkiütés vagy erős bőrviszketés;
- az ajak, a nyelv vagy a torok duzzanata;
- nehézlégzés, sípoló légzés;
- rekedtség vagy nyelési nehézség;
- hányinger, hányás vagy hasi görcs;
- hirtelen gyengeség;
- szédülés vagy ájulásérzés.
Az allergiás reakció súlyos, akár életveszélyes is lehet. Ételallergia gyanúja esetén allergológiai kivizsgálás szükséges, amely a kórelőzmény és a tünetek értékelése mellett például specifikus IgE-vérvizsgálatot, bőrpróbát vagy szakorvosi felügyelet mellett végzett terhelést is tartalmazhat.
Nem minden ételallergia IgE-közvetített, és bizonyos allergiás folyamatok késleltetett tüneteket is okozhatnak. Ezért önmagában a tünetek megjelenésének időpontja nem elegendő az allergia és az intolerancia biztos elkülönítéséhez.
Mi történik ételintolerancia esetén?
Az ételintolerancia gyűjtőfogalom. Többféle olyan állapotot foglal magában, amelyben a szervezet egy adott élelmiszert vagy annak valamely összetevőjét nem megfelelően dolgozza fel vagy tolerálja.
A háttérben állhat például:
- egy emésztőenzim hiánya vagy csökkent működése;
- felszívódási zavar;
- valamely élelmiszer-összetevő lebontásának problémája;
- farmakológiai vagy egyéb, nem IgE-közvetített reakció;
- élelmiszerhez kapcsolódó immunológiai folyamat.
A panaszok gyakran lassabban alakulnak ki, és sok esetben az elfogyasztott mennyiségtől is függenek. Emiatt nehezebb felismerni, hogy melyik étel állhat a háttérben.
Jellemző panasz lehet:
- puffadás;
- hasi fájdalom vagy diszkomfort;
- hasmenés vagy székrekedés;
- teltségérzet;
- fokozott gázképződés;
- émelygés;
- fejfájás;
- fáradékonyság;
- visszatérő bőrpanasz.
Az ételintolerancia általában nem okoz olyan azonnali, életveszélyes reakciót, mint a súlyos ételallergia. A kivizsgálás módja attól függ, hogy milyen típusú intolerancia merül fel.
Nem minden ételintolerancia mutatható ki ugyanazzal a vizsgálattal Nincs egyetlen olyan laboratóriumi vizsgálat, amely minden ételhez kapcsolódó problémát egyszerre kimutatna.
Például:
a laktózintolerancia hátterében általában a tejcukor lebontásához szükséges laktáz enzim csökkent működése áll;
a fruktózfelszívódási zavar célzott kilégzési vizsgálattal vizsgálható;
a cöliákia gluténhez kapcsolódó autoimmun betegség, amely külön orvosi és laboratóriumi kivizsgálást igényel;
az ételallergia kivizsgálásában allergológiai vizsgálatok és IgE-alapú tesztek alkalmazhatók;
a FOODTEST az élelmiszerekkel szemben termelődött totál IgG ellenanyagok szintjét méri.
Ezért a megfelelő vizsgálat kiválasztásakor nemcsak azt kell figyelembe venni, hogy melyik étel után jelentkeznek panaszok, hanem a tünetek típusát, súlyosságát és kialakulásának idejét is.
Fontos különbségek:
- a FOODTEST pozitív eredménye nem jelent IgE-közvetített ételallergiát;
- a FOODTEST negatív eredménye nem zárja ki az ételallergiát;
- igazolt allergén visszaterheléséről nem szabad a FOODTEST eredménye alapján dönteni;
- allergiagyanú esetén allergológiai kivizsgálás szükséges.
