Amikor a hangulatunk mögött a test is megszólal
A cikk tartalma
  1. Az agy és a bélrendszer folyamatosan „beszélget”
  2. Allergia vagy intolerancia? Nem ugyanaz
  3. Amikor az étel nemcsak táplálék, hanem terhelés is lehet
  4. Miért lehet fontos mindez a neurológiában?
  5. Ne várjunk addig, amíg már mindent kipróbáltunk
  6. Amikor érdemes az étkezés irányában is tovább keresni
  7. Kell-e egész életünkben diétáznunk?
  8. A rendezésnek több pillére van
  9. A holisztikus szemlélet nem gyógyszerellenességet jelent
  10. Mit tapasztaltak a betegeim?
  11. Nem minden depresszió mögött ételintolerancia áll
  12. Nem egyetlen tünetet kell kezelnünk
  13. Érdemes időben tovább keresni

Depresszió, szorongás, fáradtság és koncentrációs zavar – mi köze lehet mindehhez a táplálkozásnak és az ételintoleranciának?

Amikor valaki hosszabb ideje fáradt, rosszul alszik, nehezen koncentrál, ingerlékenyebb, szorong, vagy akár depressziós tünetei vannak, természetes, hogy elsősorban lelki okokra gondolunk. Sok a stressz, sok a feladat, kevés az idő, kevés az alvás, nagy a megfelelési kényszer. És valóban: mindezek nagyon komolyan megterhelhetik az idegrendszert.

De van egy másik kérdés is, amelyet talán ritkábban teszünk fel: mi történik közben a testben?

Mert az idegrendszerünk nem egy különálló világ. Nem független attól, amit eszünk, ahogyan emésztünk, ahogyan alszunk, milyen tápanyagokhoz jutunk, vagy milyen állapotban van az emésztőrendszerünk. Ezért bizonyos esetekben érdemes a lelki és idegrendszeri tényezők mellett azt is megvizsgálni, hogy a táplálkozás, az emésztőrendszer és az egyéni ételintolerancia hozzájárulhat-e a panaszok fennmaradásához.

Az agy és a bélrendszer folyamatosan „beszélget”

Az utóbbi években egyre többet hallunk a bél–agy tengelyről. Valójában ez egy nagyon fontos szemléletváltás. Sokáig hajlamosak voltunk úgy gondolni az agyra és a bélrendszerre, mintha két teljesen különálló rendszer lenne, pedig folyamatos kapcsolatban állnak egymással.

A táplálkozás hat az emésztőrendszerre, az emésztőrendszer állapota kapcsolatban van a mikrobiommal és az immunrendszerrel, mindez pedig különböző anyagcsere- és jelátviteli folyamatokon keresztül kapcsolatba kerülhet az idegrendszer működésével. És a folyamat fordítva is működik: a tartós stressz, a szorongás és az idegrendszeri túlterhelés megváltoztathatja a bélműködést, az emésztést és a bélrendszer állapotát is.

Vagyis az agy hat a bélre, és a bél is hat az agyra.

Ezért amikor valaki fejfájással, migrénnel, fáradtsággal, koncentrációs zavarral, alvászavarral vagy hangulati panaszokkal érkezik, nem szeretem csak az adott tünetet látni. Szeretném megérteni az egész embert.

Ilyenkor bizonyos esetekben az is fontos kérdés lehet: mi történik a bélrendszerben? Mit eszik? Hogyan emészt? Van-e olyan étel, amelynek fogyasztása után változást tapasztal?

Allergia vagy intolerancia? Nem ugyanaz

Az étellel kapcsolatos panaszoknál gyakran összekeverjük az allergiát és az intoleranciát. Pedig nem ugyanarról van szó.

Az IgE közvetítette ételallergiák kivizsgálására jól meghatározott allergológiai módszerek állnak rendelkezésre. Az allergiás reakció sok esetben gyorsan, jellegzetes tünettel jelentkezik, és bizonyos esetekben akár súlyos, életveszélyes reakciót is okozhat. Az ételhez kapcsolódó egyéb panaszok azonban más mechanizmusokkal is összefügghetnek.

Ezért előfordulhat, hogy valakinél a klasszikus allergiavizsgálat nem igazol allergiát, miközben egyes ételek fogyasztása és bizonyos panaszai között mégis összefüggést tapasztal.

Itt azonban fontos egy szakmai határvonalat meghúzni. Az IgG-alapú ételintolerancia-vizsgálatok eredményét önmagában nem szabad úgy értelmezni, mint amely bizonyítja, hogy egy adott étel okozza a panaszokat. Az eredményeket mindig a beteg panaszaival, kórelőzményével, étrendjével és egyéb vizsgálati eredményeivel együtt kell értékelni.

Bizonyos integratív megközelítésekben egy ilyen vizsgálat támpontot adhat ahhoz, hogy mely élelmiszerek esetében érdemes tovább vizsgálni az egyéni toleranciát, például célzott étrendi változtatással és annak követésével.

Ezért én nem azt szeretem mondani, hogy: „A teszt megmondta, mitől beteg.” Hanem inkább ezt: „A vizsgálat adhat egy új információt, amelyet az egész klinikai képpel együtt kell értelmeznünk.”

Amikor az étel nemcsak táplálék, hanem terhelés is lehet

Egy étel önmagában nem „jó” vagy „rossz”. Lehet, hogy az egyik ember számára teljesen jól tolerálható, míg egy másik embernél bizonyos panaszokkal társul. És ezek a panaszok nem feltétlenül jelentkeznek azonnal.

Lehet, hogy nem fáj a hasunk közvetlenül az étkezés után, hanem csak azt vesszük észre, hogy mostanában sokkal fáradtabbak vagyunk, nem alszunk jól, nem tudunk úgy koncentrálni, mint régen, gyakrabban fáj a fejünk, vagy sokkal ingerlékenyebbek lettünk.

Ilyenkor természetesen nem szabad egyetlen ételt vagy egyetlen tényezőt azonnal felelőssé tenni. De érdemes lehet feltenni a kérdést, hogy az étrendünk és az emésztőrendszerünk hogyan illeszkedik az egész képbe.

Az ételintolerancia-vizsgálat eredményét ezért nem önmagában kell értelmezni. Nem a laboreredményt kezeljük. Az embert kezeljük.

Miért lehet fontos mindez a neurológiában?

Az idegrendszeri tünetek hátterében nagyon sokféle tényező állhat. Egy fejfájás lehet neurológiai eredetű, de szerepet játszhat benne az alvás, a hormonális állapot, az anyagcsere, a stressz vagy az életmód is.

A koncentráció romolhat a kialvatlanság miatt, de okozhatja tartós stressz, hiányállapot, gyógyszerhatás vagy más testi és lelki tényező is. A fáradtság hasonlóan összetett tünet. És ugyanez igaz a hangulati változásokra.

Ezért nem szeretem azt a mondatot, hogy: „Ez csak pszichés.”

De ugyanilyen óvatosnak kell lennünk az ellenkező irányban is. Nem minden fejfájás mögött ételintolerancia áll, nem minden fáradtságot egy étel okoz, és nem minden depresszió vezethető vissza az emésztőrendszerre.

A cél nem az, hogy egyetlen okot találjunk mindenre. A cél az, hogy minél több lehetséges tényezőt felismerjünk, és ezek összefüggésében gondolkodjunk.

Ne várjunk addig, amíg már mindent kipróbáltunk

Ha valakinek tartósan fennálló fáradtsága, alvászavara, koncentrációs nehézsége, fejfájása, hangulati panasza vagy más, életminőséget rontó tünete van, természetesen szükség van a megfelelő orvosi kivizsgálásra. Ezzel párhuzamosan azonban érdemes lehet áttekinteni az életmódot és a táplálkozást is.

Mit eszik? Milyen gyakran? Mennyire változatos az étrendje? Mennyi ultrafeldolgozott élelmiszert fogyaszt? Vannak-e emésztőrendszeri panaszai? Van-e olyan étel, amelyhez visszatérően valamilyen tünet kapcsolódik? És ha a klinikai kép alapján indokolt, felmerülhet az egyéni ételintolerancia célzott vizsgálata is.

Amikor érdemes az étkezés irányában is tovább keresni

Ha valaki hosszabb ideje fáradt, rosszul alszik, koncentrációs nehézségei vannak, visszatérő fejfájással, emésztési panaszokkal, bőrtünetekkel vagy hangulati problémákkal küzd, nem szeretném, ha a kivizsgálás egyetlen szervrendszerre vagy egyetlen tünetre korlátozódna.

Ilyenkor fontos kérdés az is: lehet-e valami az étrendünkben, amit a szervezetünk nem tolerál jól?

Ezt azonban nem mindig könnyű felismerni. A táplálkozásunk sokszor nagyon összetett, a panaszok pedig nem feltétlenül közvetlenül egy-egy étkezés után jelentkeznek. Előfordulhat, hogy egy élelmiszerrel való összefüggés csak hosszabb idő alatt válik felismerhetővé.

Ebben a gondolkodásban lehet helye egy szélesebb körű ételintolerancia-vizsgálatnak, a FOODTEST 200+ vizsgálatnak is – nem önálló diagnózisként, hanem egy komplex kivizsgálás egyik információforrásaként. Nem azért, hogy a beteg kezébe adjunk egy újabb hosszú tiltólistát, hanem azért, hogy további támpontot kapjunk annak megértéséhez, lehet-e összefüggés bizonyos élelmiszerek és a fennálló panaszok között.

A vizsgálat eredményét természetesen nem önmagában kell értékelni. Fontos a beteg kórelőzménye, a panaszok jellege, az étrendje, az egyéb vizsgálati eredményei és az is, hogy a feltételezett problémás élelmiszer elhagyása után hogyan változik az állapota.

A valódi kérdés nem az, hogy „Mit mutatott a teszt?”, hanem az, hogy „Mit kezdhetünk ezzel az információval a beteg érdekében?”

Ha az eredmény és a klinikai kép alapján felmerül bizonyos élelmiszerek szerepe, akkor megfelelően megtervezett, átmeneti étrendi változtatással és a tünetek követésével tovább vizsgálhatjuk, hogy valóban van-e jelentősége ennek az összefüggésnek.

Így a FOODTEST 200+ nem a kivizsgálás vége, hanem egy újabb lépés lehet az összefüggések felismerésében.

Kell-e egész életünkben diétáznunk?

Nem ez a cél.

Sokan már attól megijednek, hogy ha kiderül: bizonyos ételek fogyasztása mellett rosszabbul érzik magukat, akkor mostantól hosszú tiltólistával kell élniük. Én nem ezt tartom a célunknak.

A cél nem az, hogy egyre több ételt vegyünk el az embertől. A cél az, hogy tehermentesítsük a szervezetet, rendezzük az étrendet, pótoljuk, amire valóban szükség van, majd figyeljük, hogyan változik az állapot.

A rendezésnek több pillére van

1. A problémásnak vélt ételek átmeneti elhagyása

Ha az előzmények, a tünetek és a vizsgálatok alapján indokoltnak tartjuk, bizonyos ételeket egy időre elhagyhatunk. Nem büntetésből, nem feltétlenül örökre, hanem azért, hogy megfigyeljük: változik-e valami akkor, amikor a szervezetet ettől a lehetséges terheléstől megkíméljük.

2. Az étrend rendezése

Nem elég egyszerűen kihúzni néhány ételt. Az is fontos, hogy mivel helyettesítjük őket. Érdemes a friss, valódi, változatos élelmiszereket előnyben részesíteni, és visszaszorítani az ultrafeldolgozott élelmiszereket, a túlzott cukor- és édességfogyasztást.

Az étrendi változtatásnak nem hiányállapotot kell létrehoznia, hanem a szervezetet kell támogatnia.

3. A hiányzó tápanyagok pótlása és az idegrendszer támogatása

Ha valódi hiányállapotot találunk, azt rendezni kell. Bizonyos esetekben célzott táplálék-kiegészítés is része lehet a személyre szabott programnak.

De az idegrendszer támogatása ennél sokkal több. Fontos az alvás, a rendszeres mozgás, a stresszterhelés csökkentése és az életmód rendezése. És természetesen, ha szükséges, a gyógyszeres kezelésnek is megvan a helye.

A holisztikus szemlélet nem gyógyszerellenességet jelent

Sokszor félreértik, mit jelent a holisztikus orvosi szemlélet. Nem azt, hogy „nem kell gyógyszer”, és nem azt, hogy minden betegséget étrenddel vagy táplálék-kiegészítőkkel akarunk megoldani.

Azt jelenti, hogy nem szeretnénk minden problémát kizárólag egyetlen kémiai anyaggal „kezelni” vagy megoldani anélkül, hogy megkeresnénk a szervezetet terhelő tényezőket is.

Ha gyógyszerre van szükség, természetesen alkalmazzuk. De közben szeretnénk megérteni: miért alakult ki a panasz, mi tarthatja fenn, és mit tudunk még megváltoztatni a beteg életében?

A gyógyszer, a táplálkozás, a mozgás, az alvás, a stresszkezelés és a szükséges tápanyagpótlás nem egymás ellenségei. Egy jól felépített, személyre szabott kezelésben egymást kiegészíthetik.

Mit tapasztaltak a betegeim?

A rendelői munkám során több olyan esettel találkoztam, amikor az étrend tudatos megváltoztatása után a beteg olyan változásokról számolt be, amelyekre korábban nem számított.

Fontos azonban: egy beteg története nem tudományos bizonyíték. Ezek a történetek azt mutatják meg, hogy egy adott embernél milyen változás történt egy komplex, személyre szabott folyamat során.

„Tíz nap után vettem észre a nagy nyereségeket.”

Egy betegemnél neurológiai kivizsgálás és ételintolerancia-vizsgálat is történt. Az eredmények és a panaszok együttes értékelése után több változtatást vezetett be az étrendjében. Többek között elhagyta a tojást, a tejet és tejtermékeket, a mézet, a gyömbért és a repcét, emellett jelentősen visszaszorította az édességeket és a cukrot.

A beteg beszámolója szerint körülbelül tíz nap elteltével több változást is észlelt. Javultak az asztmás panaszai, megszűnt a hörgése, könnyebbé vált a légzése, jobban tudott az orrán keresztül lélegezni, jobban aludt, és az arcán lévő gyulladásos bőrtünetek is eltűntek.

A legfontosabb felismerése az volt, hogy korábban nem is gondolt arra, hogy a tünetei összefügghetnek az étkezésével.

Ez az ő története. Nem általánosítható minden betegre. De arra felhívhatja a figyelmet, hogy ha több, egymással összefüggő panasz jelentkezik, az étrendi tényezőket sem érdemes figyelmen kívül hagyni.

„Több erőm lett, és újra visszaraktam a céljaimat.”

Egy másik betegem hosszabb ideje fennálló, különböző testi panaszokkal keresett meg. A kivizsgálás részeként laborvizsgálatok és ételintolerancia-vizsgálat is történt, majd személyre szabott változtatásokat kezdtünk.

Néhány nap múlva arról számolt be, hogy több ereje lett. De számomra nem is ez volt a legfontosabb mondata, hanem ez: „Több erőm lett, és újra visszaraktam a céljaimat.”

Egy kimerült embernél ez nagyon sokat jelent. Mert az életminőség nem pusztán egy laboreredmény. Nem csak az számít, hogy mit mutat a lelet, hanem az is, hogy van-e erőnk felkelni, dolgozni, gondolkodni, tervezni, örülni és újra célokat kitűzni.

Nem minden depresszió mögött ételintolerancia áll

Ezt fontos egyértelműen kimondani. A depresszió, a szorongás és más mentális betegségek összetett állapotok. Kialakulásukban biológiai, pszichológiai, környezeti és életmódbeli tényezők egyaránt szerepet játszhatnak.

Nem azt állítom, hogy ezeknek a betegségeknek csak az ételintolerancia az oka.

Azt gondolom azonban, hogy az ételintolerancia, a táplálkozás, az emésztőrendszer állapotának és az esetleges tápanyaghiányoknak a vizsgálata bizonyos esetekben fontos része lehet a komplex megközelítésnek.

És ha egy ilyen tényezőt felismerünk, majd megfelelően kezelünk, az hozzájárulhat ahhoz, hogy a bármilyen ok miatt kialakult mentális betegség kezelését eredményesebben tudjuk támogatni.

Nem helyettesíti a szükséges pszichiátriai vagy pszichológiai kezelést. Nem helyettesíti a gyógyszeres terápiát, ha arra szükség van. Kiegészítheti azt. Ez a különbség nagyon fontos.

Nem egyetlen tünetet kell kezelnünk

Ha valaki fejfájással, migrénnel, fáradtsággal, alvászavarral, koncentrációs nehézséggel, szorongással vagy hangulati változással érkezik, nem szeretném egyetlen címkével elintézni.

Nem „egy fejfájást” szeretnék látni, nem „egy depressziót”, nem „egy fáradt embert”, hanem egy embert.

Milyen az alvása? Mit eszik? Hogyan emészt? Milyen a terhelhetősége? Van-e hiányállapota? Milyen gyógyszereket szed? Milyen stresszben él? Milyen neurológiai tünetei vannak? És lehet-e olyan táplálkozási tényező, amelyet érdemes megvizsgálni?

Ezekből kezd összeállni az egész kép.

Érdemes időben tovább keresni

Ha tartósan fennálló fáradtság, alvászavar, koncentrációs nehézség, fejfájás, emésztési vagy hangulati panasz jelentkezik, érdemes a lehetséges okokat minél szélesebb körben megvizsgálni.

Ebben a FOODTEST 200+ ételintolerancia-vizsgálat is fontos információt adhat: nem önálló diagnózisként, hanem a komplex kivizsgálás részeként, és a személyre szabott terápiás protokoll kialakításának egyik támpontjaként.

Minél hamarabb felismerjük, hogy van-e olyan étrendi tényező, amely a panaszok fennmaradásához hozzájárulhat, annál hamarabb lehet célzottan változtatni.

A cél nem egy újabb tiltólista. A cél az, hogy megtaláljuk, mi segíthet az egyensúly helyreállításában. Legyen egészségére!


Szerző: Dr. Fábián Mária

neurológus szakorvos – holisztikus szemlélettel. Bemutatkozását itt olvashatod, rendeléséről a drfabianmaria.hu oldalon tájékozódhatsz.

Jelentkezés ételintolerancia-vizsgálatra

Kapcsolódó cikkek