SIBO és étel intoleranciák Feltétlenül az étel a hibás?

Szerző: Dr. Hovanecz Anikó
Gasztroenterológus szakorvos

„A tejtől puffadok.”

„Nem bírom a kenyeret.”

„A hagymától egész nap feszül a hasam.”

„Már annyi mindent elhagytam, mégis mindig találok valamit, amitől rosszul vagyok.”

Ezek a mondatok egyre gyakrabban hangzanak el a rendelőben. A puffadás, hasi fájdalom, hasmenés vagy székrekedés sok ember életét megkeseríti, és ilyenkor természetes, hogy először az elfogyasztott ételekben keressük a hibát.

Valóban léteznek ételallergiák és ételintoleranciák, amelyek bizonyos élelmiszerek fogyasztásakor panaszokat okoznak. De van egy másik fontos lehetőség is:

Előfordulhat, hogy nem maga az étel a probléma, hanem az, ahogyan a bélrendszerünk feldolgozza azt.

Ebben szerepet játszhat a vékonybél bélflórájának (mikrobiomjának) megváltozása, a SIBO, a bélmozgás zavara, az úgynevezett bél–agy tengely működése, a stressz és már meglévő bizonyos bélbetegségek, mint például a cöliákia és az IBD is.

Tartalomjegyzék

• Mi is pontosan a SIBO?
• Akkor mi köze van az ételintoleranciákhoz?
• A FODMAP-ok szerepe
• Miért lehet valaki egyik évben érzékeny, a másikban pedig nem?
• Étrendi megközelítés SIBO esetén
• A SIBO hátterének feltárása

Mi is pontosan a SIBO?

A SIBO a Small Intestinal Bacterial Overgrowth rövidítése, magyarul a vékonybél baktérium-túlszaporodása.

A vékonybél természetesen sem steril. Mikroorganizmusok (baktériumok, gombák, vírusok) ott is jelen vannak, de mennyiségük és összetételük eltér a vastagbélétől.

Ha a vékonybélben a mikroorganizmusok mennyisége és/vagy összetétele kórosan megváltozik, a táplálék bizonyos összetevőinek fermentációja (erjedése) fokozódhat. Ennek következménye lehet többek között puffadás, hasi feszülés, hasi fájdalom és megváltozott székletürítés.

A puffadás önmagában nem bizonyít SIBO-t

A tünetek azonban nem specifikusak.

A puffadás önmagában nem bizonyít SIBO-t.

Hasonló panaszokat okozhat például szénhidrát-felszívódási zavar, cöliákia, gyulladásos vagy egyéb emésztőrendszeri betegség is.

Ezért csak a tünetekből önmagukban nem lehet felállítani a diagnózist.

Akkor mi köze van az ételintoleranciákhoz?

Nagyon fontos bizonyos fogalmakat tisztázni, különbséget tenni az egyes állapotok között.

Ételallergia

Az ételallergia azonnali, IgE-típusú immunválaszon alapul, és nem függ az adott étel (allergén) bevitt mennyiségétől.

Ételintolerancia

Az ételintolerancia tágabb fogalom, és lassabban kialakuló, IgG-típusú immunválasz jellemzi, függ a mennyiségtől. Órák, sőt időnként napok múlva okoz panaszt, ezért nem mindig könnyű azonosítani a kiváltó ételt.

Nehezíti a helyzetet az is, hogy általában nem egyféle ételt, hanem kombinációkat fogyasztunk.

Cöliákia

A cöliákia pedig egy autoimmun betegség, amelynek kivizsgálása és kezelése teljesen más megközelítést igényel.

Hol kapcsolódik ehhez a SIBO?

A SIBO ezek egyikével sem azonos, de gyakran szerepelhet az ételintoleranciák okaként.

A SIBO mellett bizonyos szénhidrátok elfogyasztása fokozottabb tüneteket válthat ki.

Ez könnyen azt az érzést keltheti, hogy az illető „nem tolerál” egy egész sor élelmiszert.

A FODMAP-ok szerepe

A FODMAP egy gyűjtőfogalom. Olyan rövid láncú szénhidrátokat jelöl, amelyek bizonyos mennyiségben rosszabbul szívódhatnak fel, és könnyen fermentálódhatnak.

Ide tartoznak többek között:

• fruktóz,
• laktóz,
• fruktánok,
• galakto-oligoszacharidok,
• szorbit,
• mannit.

Ezek bizonyos ételekben természetes módon jelen vannak.

Ha például SIBO következtében a bélben fokozott fermentáció zajlik, ezekből a szénhidrátokból több gáz képződhet, és a bélben lévő víz mennyisége is változhat.

Hogyan alakulhatnak ki az étkezés utáni panaszok?

Ennek eredménye lehet:

Étkezés → fermentáció → gázképződés → feszülés → puffadás és fájdalom, székletzavar

Ez azonban nem azt jelenti, hogy ezek az ételek „rosszak”.

Azt jelenti, hogy az adott személy adott időpontban, adott mennyiségben hogyan tolerálja őket.

Ez nagy különbség.

Miért lehet valaki egyik évben érzékeny, a másikban pedig nem?

Az emésztőrendszer nem statikus rendszer.

A bélmozgás, a mikrobiom összetétele, a táplálkozás, a stressz, az alvás, a fizikai aktivitás és bizonyos betegségek vagy gyógyszerek mind hatással lehetnek a bélrendszer működésére.

Ezért a tolerancia is változhat.

Valaki például egy adott időszakban rosszul tolerálhat egy bizonyos mennyiségű hüvelyest, hagymát vagy tejterméket, később azonban kisebb vagy más formában ismét képes lehet fogyasztani.

Az ételtolerancia tehát nem mindig „igen vagy nem” kérdés, hanem mennyiségtől, minőségtől és a fentebb már említett bizonyos körülményektől függ.

Étrendi megközelítés SIBO esetén

SIBO-ban, fokozott panaszok esetén tapasztalatok alapján szinte „azonnal” javasoljuk a glutén-, tejfehérje- (laktalbumin, kazein) és tojásmentes diétát, mert ezek a fehérjék kifejezetten irritálóak lehetnek ebben az állapotban. Valamint természetesen figyelni kell a „bélflórabarát” étkezésre.

Ha az étrendi változtatás nem hoz javulást

Ha ez mégsem hoz javulást, akkor érdemes ételintolerancia-tesztet végezni (FOODTEST 200+), mert gyakran meglepő eredményeket kapunk: „ártalmatlannak” tűnő zöldségekre, gyümölcsökre, fűszerekre is kóros lehet a válasz.

Az eredmény segít abban, hogy tényleg célzott, egyénre szabott legyen az úgynevezett eliminációs („kiiktatásos”) diéta, és feleslegesen ne zárjunk ki olyan, esetleg élettanilag fontos táplálékot, aminek hiánya további problémákhoz vezethet.

A SIBO hátterének feltárása

Ha az ételintolerancia oka SIBO, akkor fontos keresni, miért alakulhatott ki a vékonybélben ez a megváltozott mikrobiális környezet, és kezelni kell a SIBO-t.

Ez a rendkívüli gyakoriság miatt egy következő írás önálló témája lesz.

Szerző: Dr. Hovanecz Anikó

belgyógyász, gasztroenterológus és foglalkozás-egészségügyi szakorvos

Több mint egy évtizedes kórházi tapasztalattal rendelkező szakorvos, 2019 óta a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának óraadó oktatója.