Az ételintolerancia számos tünet formájában jelentkezhet. Leggyakoribbak a tápcsatorna zavarai, mint hasmenés, székrekedés, haspuffadás, hasi görcsök, hasi fájdalom, bélgyulladás, de jelentkezhet központi idegrendszeri panaszok – például álmatlanság vagy krónikus fejfájás –, bőrproblémák – például ekcéma vagy pattanás –, de akár ízületi gyulladás vagy krónikus hörghurut is.
Az ételintoleranciának nincs ismert gyógymódja – a legfontosabb a problémát okozó élelmiszerek azonosítsa, majd azok kizárása étrendünkből. Az ételintoleranciát kiváltó élelmiszerek felmérésnek gyors és praktikus módja az ételintolerancia vizsgálat.
Az ételintolerancia számos tünet formájában jelentkezhet. Leggyakoribbak a tápcsatorna zavarai, mint hasmenés, székrekedés, haspuffadás, hasi görcsök, hasi fájdalom, bélgyulladás, de jelentkezhet központi idegrendszeri panaszok – például álmatlanság vagy krónikus fejfájás –, bőrproblémák – például ekcéma vagy pattanás –, de akár ízületi gyulladás vagy krónikus hörghurut is.
Az ételintoleranciának nincs ismert gyógymódja – a legfontosabb a problémát okozó élelmiszerek azonosítsa, majd azok kizárása étrendünkből. Az ételintoleranciát kiváltó élelmiszerek felmérésnek gyors és praktikus módja az ételintolerancia vizsgálat.
Az ételintolerancia szakmai körökben sem egyértelműen használt fogalom. Valójában minden állapotot, amikor a tünetek ételfogyasztással összefüggésbe hozhatók, ételintoleranciának lehet nevezni. Ennek alapján az ételintolerancia egy nagy gyűjtőfogalom, melybe az ételallergia, hisztamin érzékenység, laktóz intolerancia, gyümölcscukor felszívódási zavar, az ételekben található egyéb összetevő (pl. glutamát, fenil-etilamin, stb.) okozta panaszok és a vitatott IgG intolerancia is beletartozik.
Az ételallergia tünetei jellegzetesek (bőr, gyomor-bélrendszeri tünetek, súlyos esetben fulladás keringés összeomlás), röviddel a kiváltó étel fogyasztása után kialakulnak, így a kiváltó tényező gyanítható. Az állapot kialakulásának mechanizmusa ismert, elfogadottan bizonyított. A folyamatban fő tényező, hogy a különböző ételkomponensek (elsősorban fehérjék) ellen IgE típusú antitestek termelődnek. Az állapot laboratóriumi diagnosztizálása ilyen típusú ellenanyagok meghatározásával lehetséges.
Számos krónikus betegség ismert, melynek tünetei speciális diéta beállításával csökkenthetők. Ebbe a körbe nemcsak gyomor-bélrendszeri, de többek között krónikus bőrbetegségek, pszichiátriai betegségek is beletartoznak (J Sarris et al.: Lancet Psychiatry 2015, 2:271-274, http://dx.doi.org/10.1016/S2215-0366(14)00051-0) és diétával jelentősen javíthatók, viszont a kiváltó ételek nehezen kideríthetők. A kiváltó ételek azonosításának egyik módja az eliminációs diéta. Egy étel szigorú kihagyása 1 hétig, a tünetek figyelése mellett. Ezt követően további étel kihagyása, tünetek feljegyzése. Ha több különböző étel tehető felelőssé az állapot kiváltásában, ez a folyamat hónapokat is igénybe vehet, és nagy türelmet igényel, kivitelezése könnyen elhibázható. Az ételkomponensek ellen termelt IgG meghatározása lehetővé teszi, hogy próbálgatások nélkül, dietetikus, táplálkozási szakértő irányítása mellett a páciens tüneteit jelentősen javító étrendet lehessen összeállítani. Például az irritábilis bél szindróma kezelésében elfogadott, hogy étrendváltoztatással javítani lehet a beteg állapotán. A diéta beállításának egyik módja az IgG reaktív ételek meghatározásán alapuló étrend összeállítás. A szakorvosok egy része mindent megpróbál, hogy a beteg állapotán javítson és tapasztalatából már tudja, hogy az eliminációs étrend jelentős javulást hozhat.
Van viszont egy betegség, amelynek tünetei kevéssé jellegzetesek és diagnosztizálása nagyon fontos: ez a cöliákia (valódi lisztérzékenység). A bizonyítottan a betegségben szenvedők egy életen át tartó folytonos gasztroenterológiai nyomon követése elengedhetetlen.
Míg ételallergia esetén az állapot kialakulása egyértelműen bizonyított, egyéb antitestek keletkezésének értelmezése jelenleg is vita tárgya, pedig ennek a folyamatnak részleteiről számos, színvonalas lapban jelentek meg tanulmányok. A folyamat szereplői: a bélrendszer (felszívódás), az immunrendszer (tolerancia vagy védekezés) és a bélben élő hatalmas mennyiségű mikrobatömeg (a mikrobióta ill. ennek genetikai anyaga a mikrobiom).
A táplálék felszívódásában a vékonybél hámsejtjei játszák a fő szerepet. A sejtek között a beáramlás útját elzáró fehérjeszerkezet található (az ún. tight junction), mely csak kicsi molekulákat és pozitív töltésű ionokat enged át. A kis molekulák, molekula elegységek nem váltanak ki támadó reakciót az immunrendszerből. A táplálékban lévő nagy molekulák jelentős részét az emésztőrendszerben lévő enzimek alegységeire bontják. Ezek szintén nem váltanak ki védekezési reakciót. A felszívó sejtekbe bejutó emésztetlen molekulák részben kisebb darabokra bomlanak. A sejten belül bizonyos, védekezési folyamatban résztvevő, a sejtben található fehérjékkel kapcsolódnak. Az így átjutott nagy molekulák nem támadásra, hanem elfogadásra (toleranciára) késztetik az immunrendszert. Újabb adatok szerint nemcsak a felszívó sejteken, de a nyákot termelő ún. kehelysejteken keresztül is bejutnak emésztetlen fehérjemolekulák. Az ezen az úton történő fehérje bejutásnak is tolerancia lesz a következménye.
Fasano vizsgálataiból kiderült, hogy a hámsejtek képesek olyan molekulát termelni (ezt zonulinnak nevezte el), ami a hámsejtek közti szerkezet megbomlásához vezet, s az itt bezúduló nagyobb molekulák az immunrendszert támadásra késztetik. Ugyancsak hasonló következménnyel jár, ha bizonyos kóros állapotokban (pl. vashiány esetén) ellenanyag molekulák által megkötött védekezést kiváltó fehérjék sértetlenül jutnak át a felszívó hámon.
A bélhámhoz társult immunrendszer (GALT) érzékeli a védekezésre késztető molekulákat és végül különböző típusú antitestek termelődését (így IgG molekulákét is) indítja el.
Az IgG típusú ellenanyagoknak 4 alosztálya létezik, IgG1, IgG2, IgG3, IgG4 (a számozás a vérben található koncentrációjuk szerint történt.) A legkisebb mennyiségben az IgG4 fordul elő. Először kizárólag az IgG4 molekulákat mérő ételintolerancia teszteket gyártottak. Azonban erről a molekuláról az utóbbi évek kutatásai kimutatták, hogy nem vesz részt a betolakodó, veszélyesnek érzékelt komponens végső elpusztításában. Ebben a lépésben sok gyulladást kiváltó molekula keletkezik. Az IgG4 így inkább a túlzottan elhúzódó, szervezetet esetleg károsító immunreakciókat és az allergiás folyamatokat próbálja fékezni. Emiatt az Európai Allergológiai és Klinikai Immunológiai Akadémia (EAACI) módszertani levelében hangsúlyozta, hogy az IgG4 teszt nem alkalmas az eliminációs diéta meghatározására. A csak IgG4-t mérő tesztek sokszor akkor is pozitívak, amikor egy adott ételből gyakran, sokat fogyaszt valaki. Sokan ezt az állásfoglalást általánosították az teljes IgG szintet mérő tesztekre, mint amilyen a FOODTEST 200+ is. Valójában az IgG1, IgG2 és IgG3 képes aktiválni a szervezetben azt a fehérje komplement rendszert, melynek eredménye a gyulladást kiváltó molekulák termelődése és így panaszok kiváltása. Szövettani készítményeken igazolták ,hogy intoleráns páciensekben az ételfehérje-IgG komplex aktiválja a komplement rendszert.
Összefoglalva, a nem megfelelően emésztett ételkomponens a szervezetbe bejutva gyulladást provokálhat. Ennek a folyamatnak egyik elindítója az ételkomponens ellen termelődött IgG antitest lehet.
Ugyan az ellenanyagok egy adott fehérje vagy más nagy molekula egy adott részével (ún. antigén epitóp) kapcsolódnak, de előfordulhat, hogy távol eső fajokban található hasonló fehérjekomponenshez is kötődni képesek. Ezt hívják keresztreakciónak. Ennek gyakorlati jelentősége jól ismert az allergológiából. Például, ha valaki porallergiás, könnyen lehet, hogy gerinctelenek (tenger gyümölcsei: kagylók, rákok, polipok, tintahal) fogyasztására is hasonlóan heves allergiás tünetekkel reagál. Egy másik példa: a parlagfű érzékenyeknek a növény virágzásának időtartama alatt nem tanácsos tökféléket (tök, dinnye, cukkini, uborka), napraforgómagot, banánt fogyasztaniuk. Az ezzel kapcsolatos jelenségek elsősorban a gyakori inhalatív allergénekkel kapcsolatban ismertek. A ritkábban látótérbe kerülő ételek, illetve más, fogyasztott anyagok vonatkozásában kevéssé feltérképezettek. Például a gingko kereszt-reagálhat a szömörcefélékkel (szömörce, mangó, pisztácia, kesudió, sumac – egy közel-keleti konyhában használt fűszer), a mák a szezámmaggal, mogyoróval, rozzsal, hajdinával, kivivel és fehérnyír pollennel.
Amellett, hogy a keletkezett ellenanyag különböző molekulákhoz is kötődhet, azt is figyelembe kell venni, hogy egy adott nagyméretű molekula több antigén epitóppal rendelkezik, azaz más-más ellenanyag molekula képes kapcsolódni a molekula különböző reaktív részeihez. A fehérjék jellegzetes térszerkezetet vesznek fel, sokszor gombolyagszerűek. Az intakt fehérjének csak a felülete kerül az immunrendszer látóterébe. Amennyiben valamilyen hatásra (pl. hő) ez a szerkezet megváltozik, azaz a molekula szétgombolyodik, a mélyebben fekvő epitóp reakcióra, ellenanyag termelésre késztetheti az immunrendszert. Ezért a hőkezelt molekulák immunológiai szempontból nem azonosak a natúr molekulával. A FOODTEST 200+ tesztben a „puliszka” feliratú helyen nixtamalizált kukorica kivonat található. A nixtamalizáció során a kukoricaszemeket enyhén lúgos oldatban (híg oltott mész oldatban) főzik, majd mossák, szárítják. Így az itt található kivonat immunreaktivitás szempontjából különbözik a „kukorica” feliratnál találhatótól. Ha az értékelésnél bármelyik pozitív lesz, a kukorica tartalmú ételeket tanácsos elhagyni az étrendből. Hasonlóképpen a kuszkusz és a búza is különbözik immunológiai szempontból. Bármelyik is pozitív, elhagyása javasolt.
Egy további szokatlan tényező a FOODTEST 200+ tesztben, hogy a gliadin speciális kémiai adottsága miatt a gliadintartalmú gabona kivonatokba nem kerül bele. Ennek oka, hogy a tesztben rögzített ételkivonatok vizes kivonattal készülnek, viszont a gliadin csak alkoholban oldódik. Így az külön szerepel a listán. Ezért lehetséges, hogy a gliadin negatív, ugyanakkor valamelyik gliadintartalmú gabona (pl. búza) pozitív: ez azt jelenti, hogy az adott gabona valamelyik másik fehérjéje ellen termelődött ellenanyag. Az is előfordulhat, hogy a gliadin lesz pozitív és egyik gabonaféle sem lesz az. Ez viszont azt jelenti, hogy a gliadin ellen termelődött ellenanyag és ebben az esetben az összes gliadint tartalmazó gabonát tanácsos kihagyni az étrendből (annak ellenére, hogy a tesztben negatív eredményt adott).
A mikrobióta jelentőségével foglalkozó cikkek száma az utóbbi évtizedben egyre nő. Az egészséges bélflóra egy olyan ökológiai rendszer, amely elnyomja a kórokozó komponenseket, táplálékkal, fontos biológiailag aktív molekulákkal látja el a bélrendszert és a szervezetet. Gyógyszerek (nemcsak az antibiotikumok, de a gyomorsav termelődését befolyásoló, gyulladáscsökkentő/fájdalomcsillapító szerek is) megbonthatják az egyensúlyt és a kórós alkotók elszaporodásához vezetnek, hozzájárulva számos betegség kialakulásához.
Ételintolerancia garancia
Adatvédelem
Általános Szerződési Feltételek
Működési engedély
Az online fizetést a Barion Payment Zrt. biztosítja, MNB engedély száma: H-EN-I-1064/2013