A SIBO okai, diagnózisa és kezelése – 2. rész
A cikk tartalma
  1. 1. Orvosi kezelés: a baktériumok visszaszorítása
  2. 2. Étrendi támogatás: a baktériumok „kiéheztetése”
  3. 3. A kiváltó ok kezelése és az életmód: a kiújulás megelőzése

Szerző: Dr. Hovanecz Anikó
Gasztroenterológus szakorvos

A „SIBO és ételintoleranciák” című írásban rámutattunk a SIBO és az ételintoleranciák összefüggéseire, a cikksorozat első részében pedig körbejártuk a SIBO okait és diagnosztikus eszközeit. Most a kezelésére térünk rá: a SIBO az ételintoleranciára emlékeztető panaszok egyik gyakori háttere.

Mivel a SIBO összetett probléma, a sikeres kezeléshez három pillérre épülő stratégia szükséges.

1. Orvosi kezelés: a baktériumok visszaszorítása

A felhalmozódott baktériumokat célzott terápiával lehet csökkenteni. A gasztroenterológiában erre leggyakrabban egy speciális, a bélből nem felszívódó antibiotikumot (rifaximint) alkalmazunk. Mivel a gyógyszer nem szívódik fel, csak a bélben fejti ki a hatását, így kíméletes a szervezet többi részére. Bizonyos esetekben szakorvos irányításával gyógynövényes antimikrobiális protokollok is szóba jöhetnek.

A kezelés attól is függ, melyik gáz dominál. Metán-domináns SIBO (IMO) esetén a standard, elsősorban a hidrogéntermelő baktériumokra ható rifaximin önmagában valószínűleg nem lesz elég hatékony, ezért a gasztroenterológus más antibiotikumot is javasolhat. Ezt a szakorvos a vizsgálati eredmények alapján egyezteti a pácienssel.

2. Étrendi támogatás: a baktériumok „kiéheztetése”

A gyógyszeres kezelés mellett elengedhetetlen az étrend átmeneti átalakítása. A legismertebb módszer az eliminációs (bizonyos ételek elhagyásán alapuló) étrend, alacsony FODMAP-diéta keretében.

  • A lényege: kerülni kell azokat a rövid szénláncú szénhidrátokat és fermentálható cukrokat, amelyeket a baktériumok különösen kedvelnek (pl. hagyma, fokhagyma, hüvelyesek, tejtermékek, bizonyos gyümölcsök és a búza).
  • Fontos: ez a szigorú étrend nem egész életre szól. Az alapbetegségektől, a tünetek súlyosságától és a páciens állapotától függően általában néhány hónapos eliminációs fázisról van szó, amelyet a hiányállapotok elkerülése érdekében csak szakemberek – gasztroenterológus és dietetikus – vezetésével szabad végezni.
  • Kímélő étrend: mivel SIBO-ban a bélnyálkahártya irritált, tapasztalataink alapján eleve javasoljuk az irritatív hatású glutén, az állati tejfehérjék (vagyis minden állati eredetű tejtermék) és a tojás elhagyását. A legtöbb, főként nem súlyos esetben a fenti kezelés (antibiotikum és diéta) néhány héten belül lényeges javulást vagy tünetmentességet hoz.
  • Súlyosabb esetekben, amikor a fentiek nem bizonyulnak elég hatékonynak, a FOODTEST 200+ vizsgálat adhat támpontot: megmutatja, mely élelmiszerekre mutatható ki emelkedett IgG-válasz. Az eredmény alapján a szakember tovább pontosíthatja a diétát, így elkerülhetők a felesleges ételmegvonások és az ezekből adódó hiányállapotok.

Meddig tart a tünetmentesség, és meddig kell diétázni? Ez teljesen egyéni, itt csak általános alapelveket tudunk megfogalmazni.

3. A kiváltó ok kezelése és az életmód: a kiújulás megelőzése

A SIBO hajlamos a kiújulásra, ha a gyökerét nem kezeljük. Ezért hosszú távon erősen ajánlott az alábbiak kombinálása (a teljesség igénye nélkül):

  • A bélmozgás támogatása, például természetes prokinetikumokkal, mint a gyömbér vagy az articsóka.
  • Legalább 4 órás szünet az étkezések között, hogy a vékonybél tisztító hullámai (MMC) elvégezhessék a takarító munkájukat. Ilyenkor a nassolást teljesen kerülni kell: csak tiszta víz vagy cukormentes, koffeinmentes gyógytea javasolt, mert minden kalória leállítja a tisztító hullámot.
  • A gyomorsavszint rendezése, például a savtermelést hatékonyan csökkentő gyógyszerek (protonpumpa-gátlók) hosszas szedésének kerülése – erről a kezelőorvossal érdemes egyeztetni.
  • Éjszakai böjt: legalább 12–14 órás szünet a vacsora és a reggeli között. Az éjszaka a leghosszabb természetes időablak, amikor a vékonybél zavartalanul tisztíthatja önmagát.
  • Keserűanyagok (bitterek) étkezés előtt: a gyermekláncfű, a fehér üröm vagy a tárnicsgyökér kivonata étkezés előtt 10–15 perccel fogyasztva serkentheti az epeelválasztást.
  • Alapos rágás és nyugodt étkezés: az emésztés a szájban kezdődik, a kapkodás és a stressz pedig idegi úton gátolja az emésztést.
  • A krónikus stressz csökkentése, mert közvetlenül gátolja az emésztési folyamatokat. Hasznos lehet például a meditáció, a jóga, a tajcsi, a csikung vagy a mindfulness; hogy kinek melyik válik be, személyenként eltér.
  • Megfelelő rostbevitel: elegendő mennyiségű és jó minőségű, főként zöldségekből származó növényi rost, valamint természetes módon fermentált (erjesztett) ételek.
  • Elegendő, jó minőségű víz.
  • Az alkohol teljes kerülése a tünetes időszakban.
  • A vegyszerek és adalékanyagok lehetőség szerinti kerülése: bio vagy vegyszermentes termékek választása.
  • A finomított cukrok és az édesítőszerek kerülése – kutatások szerint egyes édesítőszerek kedvezőtlenül befolyásolhatják a bélflóra összetételét.
  • Kenyér: vadkovászos, adalékmentes legyen.
  • Séta étkezés után, főként vacsora után: segíti az egészséges bélmozgást és a stresszoldást.

A SIBO sikeres kezelése türelmet és a szakemberek (gasztroenterológus és dietetikus) együttműködését igényli, de a megfelelő lépésekkel a bélrendszer egyensúlya az esetek többségében helyreállítható. A tünetek kivizsgálása gasztroenterológus szakorvos feladata.


Szerző: Dr. Hovanecz Anikó

gasztroenterológus szakorvos, jógaterapeuta

Jelentkezés ételintolerancia-vizsgálatra

Kapcsolódó cikkek