Bejegyzések tőle horvath.tamas_2026

Túlérzékenység, idioszinkrázia, álallergia

/0 Hozzászólás/Kategória: /Szerző:

A cikk a túlérzékenységi reakciók, az idioszinkrázia és a pszeudoallergia közötti különbségeket mutatja be. Ismerteti a hiperszenzitivitási reakciók fő típusait, az IgE-közvetített allergia és a nem immunológiai eredetű reakciók mechanizmusait, valamint a hízósejt-aktiváció, a komplementrendszer, az NSAID-ok, a bradikinin és egyes gyógyszerek, illetve élelmiszer-adalékok szerepét. Kitér a pszeudoallergia diagnosztikájára, az eliminációs és provokációs étrendekre, valamint a krónikus urticariával és angioödémával való összefüggésekre is. Beillesztett szöveg

IgG teszten alapuló eliminációs étrend irritábilis bél szindrómában

/0 Hozzászólás/Kategória: /Szerző:

A cikk az irritábilis bél szindróma (IBS) kialakulásának lehetséges okait, altípusait, diagnosztikai szempontjait és étrendi összefüggéseit tekinti át. Kiemelten foglalkozik az ételérzékenység, a FODMAP-ok, a bélpermeabilitás, a mikrobiom és az immunrendszer szerepével, valamint bemutatja az IgG-teszten alapuló eliminációs étrenddel kapcsolatos vizsgálatok eredményeit és azok IBS-tünetekre, életminőségre, illetve egyes társuló panaszokra gyakorolt hatását.

Gyulladásos bélbetegségek (IBD) kezelésének étrendi támogatása

/0 Hozzászólás/Kategória: /Szerző:

A cikk a gyulladásos bélbetegségek (IBD), ezen belül a Crohn-betegség és a colitis ulcerosa étrendi támogatásának lehetőségeit tekinti át. Bemutatja a mediterrán étrend, az alacsony FODMAP diéta, az exkluzív és részleges enterális táplálás, valamint a Crohn-betegség exklúziós étrendjének (CDED) alkalmazását. Kitér továbbá az IgG-pozitivitás alapján kialakított eliminációs étrenddel és a bélmikrobiom befolyásolásával kapcsolatos vizsgálati eredményekre is.

A hízósejtek (mastocyták) szerepe a funkcionális gyomor-bélrendszeri rendellenességekben (FGID-ben)

/0 Hozzászólás/Kategória: /Szerző:

A cikk a hízósejtek (mastocyták) szerepét mutatja be a funkcionális gyomor-bélrendszeri rendellenességekben, különösen az irritábilis bél szindrómában (IBS) és a funkcionális diszpepsziában. Ismerteti a hízósejtek aktivációjának mechanizmusait, az IgE- és IgG-receptorok, a gyulladásos mediátorok, a fertőzések, a stressz és egyes ételantigének lehetséges hatását. Kitér a hízósejt–ideg kölcsönhatásra, a bél áteresztőképességének szabályozására, a visceralis túlérzékenységre, valamint a hízósejteket célzó lehetséges kezelési megközelítésekre is.

Elhízás és ételintolerancia

/0 Hozzászólás/Kategória: /Szerző:

A cikk az elhízás, a krónikus alacsony szintű gyulladás és az ételkomponensek ellen termelődő IgG antitestek lehetséges kapcsolatát mutatja be. Ismerteti az immunkomplex-képződés szerepét, a bél áteresztőképességének jelentőségét, valamint azokat a vizsgálatokat, amelyek az étel-specifikus IgG-szintek, a gyulladásos markerek, az érelmeszesedés korai jelei és az elhízás közötti összefüggéseket elemezték. Kitér továbbá az IgG-vizsgálat alapján kialakított eliminációs étrenddel kapcsolatos testsúly-, BMI-, vérnyomás- és életminőség-változásokra.

Flavonoidok, tejtermékek és a szív-érrendszeri és metabolikus egészség A felmerülő biológiai útvonalak áttekintése

/0 Hozzászólás/Kategória: /Szerző:

A cikk áttekinti a flavonoidokban gazdag növényi élelmiszerek és a tejtermékek lehetséges szerepét a szív-érrendszeri és metabolikus egészségben. Bemutatja a flavonoidok fő csoportjait, a bélmikrobiotával, a glükóz–inzulin homeosztázissal, az érrendszeri működéssel és a gyulladásos folyamatokkal kapcsolatos mechanizmusokat, valamint a tejtermékek összetevőinek – többek között a kalciumnak, tejfehérjéknek, tejzsíroknak, probiotikumoknak és K-vitaminnak – kardiometabolikus hatásait. A cikk kitér a klinikai vizsgálatok eredményeire és azokra a területekre is, ahol további kutatások szükségesek.

Étrendi zsírok és a kardio-metabolikus betegség

/0 Hozzászólás/Kategória: /Szerző:

A cikk átfogóan bemutatja az étrendi zsírok és a kardio-metabolikus betegségek kapcsolatát, különös tekintettel a szív-érrendszeri kockázatra és a 2-es típusú cukorbetegségre. Részletesen tárgyalja a telített, egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavak élettani hatásait, az össz-zsírbevitel szerepét, valamint azt, hogy a zsírok egészségügyi hatását nemcsak mennyiségük, hanem típusuk és élelmiszerforrásuk is meghatározza. Kitér továbbá az olívaolaj, olajos magvak, tejtermékek, húsok, növényi olajok, valamint az n-3 és n-6 zsírsavak kardio-metabolikus jelentőségére és a jelenlegi kutatások vitatott területeire.

A RÖVIDLÁNCÚ ZSÍRSAVAK SZEREPE A MIKROBIÓTA-BÉL-AGY KOMMUNIKÁCIÓBAN

/0 Hozzászólás/Kategória: /Szerző:

Kivonat:
A rövidláncú zsírsavak (SCFA-k) a bél mikrobióta által termelt metabolitok, amelyek fontos szerepet tölthetnek be a mikrobióta–bél–agy kommunikációban. A cikk bemutatja az acetát, propionát és butirát keletkezését, felszívódását és helyi hatásait, valamint azt, hogyan befolyásolhatják az immunrendszert, az endokrin működést, a bolygóidegen keresztüli jelátvitelt, a neurotranszmissziót és egyes neuropszichiátriai folyamatokat. Kitér továbbá az SCFA-termelés étrendi, prebiotikus és probiotikus befolyásolásának lehetőségeire, valamint a jelenlegi kutatások korlátaira.

A FOODTEST eredmények használhatóságával kapcsolatos kérdések

/0 Hozzászólás/Kategória: /Szerző:

A cikk áttekinti az ételintolerancia fogalmát, az ételallergia és a nem allergiás eredetű ételérzékenységek közötti különbségeket, valamint a cöliákia és a nem-cöliákiás gluténérzékenység sajátosságait. Bemutatja, hogyan keletkezhetnek ételkomponensek ellen IgG antitestek, milyen szerepe lehet a bél áteresztőképességének és az immunrendszernek, továbbá részletesen tárgyalja a FOODTEST 200+ mérési elvét, megbízhatóságát és az eredmények értelmezésének kérdéseit.