Az ételintolerancia nem ételallergia!

Nagyon gyakran ételintolerancia áll az évek óta megmagyarázhatatlannak vélt emésztési problémák hátterében – ezt már jó ideje tudjuk. Az ételintolerancia azonban nem csak emésztési panaszokat, hanem bőrproblémákat, fejfájást, idegrendszeri és nőgyógyászati problémákat, ízületi gyulladást, krónikus légúti problémákat, figyelemzavart, tanulási nehézségeket, alvászavarokat, fáradságot és depressziót és elhízást vagy ritkán kóros soványságot is okozhat.  Számos tünet létezik, mellyel hiába járnak a betegek orvostól-orvosig, vizsgálatok sorát állják ki, mégsem derül ki semmi, minden lelet negatív, ám ha tovább kutatják az okokat, nem adják fel és törődnek bele a rossz közérzetbe, akkor könnyedén, egyetlen vérvételből kiderülhet, hogy érzékenyek valamilyen ételre.

Azt azonban tudni kell: az ételintolerancia nem az ételallergia másik neve, előbbiért az emésztőrendszer, utóbbiért az immunrendszer a felelős! Sokan még mindig összekeverik az ételallergiát és az ételintoleranciát, holott az egyik legfontosabb különbség – természetesen a beteg szempontjából – hogy az intolerancia részben kikezelhető, míg az allergia a tudomány mai állása szerint nem!

A puffadással, gyomorfájdalommal, bélbántalmakkal, székelési panaszokkal, olykor bőrproblémákkal, fejfájással járó ételintolerancia megfelelő diétával, gyógyszer nélkül orvosolható. Az ételallergia azonban heveny immunválaszt vált ki, akár egyetlen falat allergizáló ételt elfogyasztása is súlyos következményekkel járhat: a beteg arca, torka azonnal vagy rövid időn belül megduzzadhat, csalánkiütés, viszketés, hasfájás, hányinger alakulhat ki, nehézlégzés, szédülés, ájulás is bekövetkezhet, súlyos esetekben anafilaxiás sokk is lehet a következmény, ami a légutak szűkülete, a vérnyomásesés, valamint a gyors szívdobogás következtében akár életveszélyt is okozhat.

Ezzel szemben az ételintolerancia tünetei nem azonnal, hanem órákkal vagy akár egy-két nappal az adott alapanyag vagy étel elfogyasztása után jelentkeznek, leggyakrabban puffadás, gyomorbántalmak, bélpanaszok, hasmenés vagy székrekedés, olykor bőrproblémák vagy fejfájás formájában, a tünetek súlyossága pedig függ az elfogyasztott étel mennyiségétől is. Mivel a negatív hatás nem azonnal jelentkezik, nehéz rájönni, hogy pontosan mely ételre érzékeny a beteg. Nagyon alattomos kórkép, mivel a tünetek gyakran egészen más típusú betegségre utalnak, így valóban hónapok, akár évek és évtizedek is eltelhetnek, mire kiderül, hogy ételintolerancia áll a háttérben.

Az ételintoleranciát ugyanis nem az immunrendszer váltja ki, hanem az emésztőrendszer, amely érzékeny egyes tápanyagokra, s azokat nem tudja megfelelően lebontani. Így például, akinél egy allergiavizsgálat nem mutatja ki a tejallergiát, az is lehet beteg a tejtől, ha ételintoleranciája van, ez esetben ugyanis a tejfehérjét az emésztőrendszere nem tudja megfelelően lebontani, s erre a fehérjére ellenanyag képződik.

Az ételintolerancia Immunglobulin G (IgG) ellenanyag-vizsgálattal a vérből kimutatható. A FOODTEST 200+ több mint kétszázféle ételről – gabonákról, zöldségekről, gyümölcsökről, húsokról, fűszerekről – számszerűsíthető, hogy azokra milyen mértékben érzékeny a szervezet. Az ételintoleranciát gyógyítani nem lehet, gyakorlatilag nincs rá gyógyszer, viszont a laboratóriumi vizsgálati eredmények nyomán összeállított diéta – tehát a panaszt okozó ételek, alapanyagok elhagyása – gyógyszeres kezelés nélkül megszüntethet akár évek óta fennálló problémákat is.

A már széles körben ismert lisztérzékenység, a cöliákia is egyfajta ételintolerancia, ez esetben a szervezetből hiányoznak az emésztő enzimek, de a végeredmény ugyanaz: immunreakció következik be az elfogyasztása után, majd antitestek termelődnek és jönnek a különböző tünetek, főleg hasi, emésztőrendszeri panaszok. A cöliákia egy végleges állapot, aki bizonyítottan lisztérzékeny, annak egy életre le kell mondania bizonyos gluténtartalmú élelmiszerekről – mivel jelenleg nem gyógyítható, nem kezelhető. Hasonlóan közismert már a laktózérzékenység, azaz tejcukor intolerancia, ami részben kezelhető, csak nagyon ritkán kell egy egész életen át tartózkodni a tejtermékektől.

Egyes kimutatások szerint az emberek 1 %-át érintheti a cöliákia, 5-15%-át a laktózérzékenység, ezzel szemben több mint 30 %-át gyötri az IgG alapú ételintolerancia. Vagyis jelenleg minden harmadik ember érzékeny valamilyen ételre, összetevőre, akár olyan gyümölcsökre, zöldségekre is melyekről soha nem feltételeznénk, hogy intoleranciát okozhat. Sokan hosszú évek vagy akár évtizedek óta élnek együtt emésztési problémáikkal, gyomorbajaikkal, bélpanaszaikkal, amelyeket sok-sok orvosi vizsgálat után is megmagyarázhatatlannak vélnek, s beletörődnek abba, hogy együtt kell élni az egyébként ételintolerancia okozta tünetekkel. Pedig a tüneti kezelést szolgáló gyógyszerek helyett lehetséges, hogy csak néhány ételt kellene kihagyniuk az étrendből és megszűnnének az ételintolerancia okozta gyötrő panaszok.

A diétás kezelés nem egy életre szól, meghatározott ideig, általában 3 hónapig kell kihagyni az étrendből az intoleranciát kiváltó élelmiszert, majd fokozatosa, eleinte kisebb adagokban vissza lehet építeni, újra lehet fogyasztani. Ugyanakkor a felismert ételintoleranciára a későbbiekben is érdemes odafigyelni, nyomon kell követni a tüneteket, érdemes diétás vagy étrendi naplót vezetni. Az ételintolerancia ugyanis általában épp a gyakran fogyasztott élelmiszerekkel szemben alakul ki, igaz a háttérben egyéb más okok is állhatnak, mint például a különböző gyógyszerek, adalékanyagok, vegyi anyagok, levegő szennyezettség, stb.

Az egészséges, változatos étrenddel, rendszeres mozgással, megfelelő bioritmussal tehát megelőzhető, de a már kialakult ételintolerancia esetében csak az eliminációs diéta és a bélrendszer regenerálása lehet hatékony megoldás.