A kevert IgE/non-IgE allergiák közé elsősorban az eozinofil gyomor-bélrendszeri betegségek tartoznak. A cikk bemutatja az eozinofil gasztroenteritisz, özofagitisz, gasztritisz, enteritisz és kolitisz legfontosabb tüneteit, diagnosztikai lehetőségeit, laboratóriumi és szövettani eltéréseit, valamint az étrendi, gyógyszeres és egyéb kezelési lehetőségeket.
A cikk a non-IgE-mediált ételallergiák fő típusait, kialakulását, tüneteit, diagnosztikáját és kezelését mutatja be. Részletesen tárgyalja az ételfehérje-indukálta enterokolitisz szindrómát (FPIES), az ételfehérje-indukálta enteropátiát (FPE) és az allergiás proktokolitist (FPIAP), valamint kitér a ritkább Heiner-szindrómára és a tehéntej-allergiához társuló vashiányos anémiára is. Bemutatja a leggyakoribb kiváltó ételeket, az orális ételterhelés szerepét, a differenciáldiagnosztikai szempontokat és az eliminációs étrend alkalmazását.
A cikk az MDOSZ 2022-ben kiadott, IgG/IgG4-tesztek alkalmazásáról szóló állásfoglalását elemzi. Bemutatja a totál IgG és az IgG4 közötti különbségeket, elkülöníti az IgG-alapú ételintoleranciát az IgE-mediált ételallergiától és a nem immunmediált ételérzékenységektől, valamint kitér a FOODTEST 200+ analitikai működésére, az eredmények értelmezésére és az eliminációs diéta szakember által történő összeállításának jelentőségére.
A cikk átfogóan bemutatja a nem alkoholos zsírmáj (NAFLD) és a nem alkoholos steatohepatitis (NASH) kialakulását, rizikótényezőit, diagnosztikáját és lehetséges szövődményeit. Kitér az elhízás, a 2-es típusú diabétesz, az inzulinrezisztencia, a genetikai tényezők és a bélmikrobiom szerepére, valamint ismerteti a fibrózis becslésére alkalmazható non-invazív módszereket. A cikk foglalkozik a megelőzés, az étrend, a fizikai aktivitás és az egyes terápiás lehetőségek jelentőségével is.
A cikk az urticaria, az angioödéma és az anafilaxia kialakulását, tüneteit, lehetséges kiváltó okait és kórélettani hátterét tekinti át. Bemutatja az IgE- és nem IgE-közvetített folyamatokat, a hízósejtek szerepét, a hisztamin- és bradikininfüggő mechanizmusokat, valamint a herediter és szerzett angioödéma elkülönítését. Kitér továbbá az anafilaxia leggyakoribb kiváltóira, klinikai formáira és az életet veszélyeztető tünetek felismerésére is.
A cikk a túlérzékenységi reakciók, az idioszinkrázia és a pszeudoallergia közötti különbségeket mutatja be. Ismerteti a hiperszenzitivitási reakciók fő típusait, az IgE-közvetített allergia és a nem immunológiai eredetű reakciók mechanizmusait, valamint a hízósejt-aktiváció, a komplementrendszer, az NSAID-ok, a bradikinin és egyes gyógyszerek, illetve élelmiszer-adalékok szerepét. Kitér a pszeudoallergia diagnosztikájára, az eliminációs és provokációs étrendekre, valamint a krónikus urticariával és angioödémával való összefüggésekre is. Beillesztett szöveg
A cikk az irritábilis bél szindróma (IBS) kialakulásának lehetséges okait, altípusait, diagnosztikai szempontjait és étrendi összefüggéseit tekinti át. Kiemelten foglalkozik az ételérzékenység, a FODMAP-ok, a bélpermeabilitás, a mikrobiom és az immunrendszer szerepével, valamint bemutatja az IgG-teszten alapuló eliminációs étrenddel kapcsolatos vizsgálatok eredményeit és azok IBS-tünetekre, életminőségre, illetve egyes társuló panaszokra gyakorolt hatását.
A cikk a gyulladásos bélbetegségek (IBD), ezen belül a Crohn-betegség és a colitis ulcerosa étrendi támogatásának lehetőségeit tekinti át. Bemutatja a mediterrán étrend, az alacsony FODMAP diéta, az exkluzív és részleges enterális táplálás, valamint a Crohn-betegség exklúziós étrendjének (CDED) alkalmazását. Kitér továbbá az IgG-pozitivitás alapján kialakított eliminációs étrenddel és a bélmikrobiom befolyásolásával kapcsolatos vizsgálati eredményekre is.
A cikk a hízósejtek (mastocyták) szerepét mutatja be a funkcionális gyomor-bélrendszeri rendellenességekben, különösen az irritábilis bél szindrómában (IBS) és a funkcionális diszpepsziában. Ismerteti a hízósejtek aktivációjának mechanizmusait, az IgE- és IgG-receptorok, a gyulladásos mediátorok, a fertőzések, a stressz és egyes ételantigének lehetséges hatását. Kitér a hízósejt–ideg kölcsönhatásra, a bél áteresztőképességének szabályozására, a visceralis túlérzékenységre, valamint a hízósejteket célzó lehetséges kezelési megközelítésekre is.
Bemutatjuk a táplálkozás és a mentális egészség közötti kapcsolat főbb tudományos megállapításait.
Ételintolerancia vizsgálat
Sajtómegjelenések
Szakirodalom
Impresszum
Adatvédelem
Általános Szerződési Feltételek
Működési engedély
Letöltések
Az online fizetést a Barion Payment Zrt. biztosítja, MNB engedély száma: H-EN-I-1064/2013