A cikk tartalma
- Az agy és a bélrendszer a gyermeknél is kapcsolatban van egymással
- A mai étrend a fejlődő szervezetet megterhelheti
- Amikor az étel nemcsak táplálék
- Allergia vagy intolerancia? Gyermekkorban sem ugyanaz
- Ne várjunk éveket az étrendi tényezők vizsgálatával
- Mit jelent az étrend megváltoztatása?
- Egy gyermeknél különösen fontos a bél–agy tengely védelme
- Ha a gyermeknél már autizmus diagnózisban gondolkodnak…
- Mit tehet a szülő?
- Ne címkézzük a gyermeket, amíg nem kerestük meg, mit jelez a szervezete
- Gondolataim felnőtt ideggyógyászként…
Hiperaktivitás, figyelemzavar, tanulási nehézség, hangulati és viselkedési problémák – mi köze lehet mindehhez a bélrendszernek és a táplálkozásnak?
„Nem figyel.” „Nem lehet vele bírni.” „Állandóan mozog.” „Dühkitörései vannak.” „Nem alszik.” „Nem tud koncentrálni az iskolában.”
Amikor egy gyermekkel kapcsolatban ilyen mondatok hangzanak el, nagyon könnyű rögtön címkézni: hiperaktív, figyelemzavaros, nehezen kezelhető, rossz gyerek.
De vajon biztos, hogy valóban csak a viselkedéséről van szó? Nem lehet, hogy a gyermek szervezete is próbál valamit jelezni?
Természetesen egy gyermek viselkedésének, figyelmének, tanulási nehézségeinek vagy hangulati problémáinak nagyon sokféle oka lehet. Ezek között lehetnek fejlődési, neurológiai, pszichológiai, környezeti és családi tényezők is.
De van egy terület, amelyet sokszor kevésbé veszünk figyelembe: a bélrendszer és a táplálkozás.
Az agy és a bélrendszer a gyermeknél is kapcsolatban van egymással
A bél–agy tengelyre figyelni nem csak felnőtteknél fontos. A gyermek fejlődő szervezetében különösen érdekes ez a kapcsolat.
Amit a gyermek megeszik, az hatással van az emésztőrendszerére. Az emésztőrendszer állapota kapcsolatban van a bélflórával, az immunrendszerrel és az anyagcserével. Ezek a rendszerek pedig különböző jelzéseken keresztül kapcsolatban állnak az idegrendszerrel és az agyműködéssel.
És a kapcsolat visszafelé is működik. Egy szorongó, feszült gyermeknek gyakran a hasa is fáj, stresszhelyzetben megváltozhat az emésztése, romolhat az étvágya, vagy éppen többet ehet, és megváltozhat a bélműködése.
Vagyis a gyermeknél fokozottan igaz: az agy hat a bélre, és a bél is hat az agyra.
A mikrobiom fejlődése ráadásul már az élet korai szakaszában fontos folyamat. Ezért nem mindegy, hogy mivel tápláljuk a fejlődő szervezetet.
A mai étrend a fejlődő szervezetet megterhelheti
A mai gyermekek étrendje sokszor egészen más, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Gyors reggeli, édes péksütemény, csomagolt tízórai, üdítő, chips, édesség, gyorséttermi étel, félkész vagy készételek – és sok hozzáadott cukor, só, zsír és különböző élelmiszer-adalékanyag.
Természetesen nem arról van szó, hogy egy gyermek soha nem ehet süteményt vagy pizzát. A probléma akkor kezdődik, amikor a kész és ultrafeldolgozott élelmiszerek válnak az étrend alapjává, és kiszorítják a friss, valódi, tápanyagban gazdag ételeket.
A fejlődő szervezetnek nemcsak energiára van szüksége. Szüksége van megfelelő mennyiségű és minőségű fehérjére, zsírsavakra, vitaminokra, ásványi anyagokra, rostokra és sokféle természetes táplálékra. És szüksége van egy megfelelően működő bélrendszerre, valamint egészségesen fejlődő bélflórára is.
Ezért a gyermek étrendje nem pusztán táplálkozási kérdés. A fejlődésének egyik fontos környezeti tényezője.
Amikor az étel nemcsak táplálék
Egy gyermek nem mindig tudja elmondani, hogy egy étel után rosszabbul érzi magát. Nem biztos, hogy összeköti a hasfájást azzal, amit néhány órával korábban evett, és azt sem feltétlenül tudja megfogalmazni, hogy bizonyos ételek után rosszabbul alszik.
Nem tudja azt mondani: „Anya, ettől az ételtől nem érzem jól magam.” Lehet, hogy csak nyugtalanabb, ingerlékenyebb vagy fáradtabb lesz, rosszul alszik, fáj a hasa, megváltozik a széklete, vagy egyszerűen nehezebben tud figyelni.
Ez természetesen még nem jelenti azt, hogy az étel okozza a viselkedési vagy tanulási problémát. De érdemes lehet erre a lehetőségre is gondolni.
Allergia vagy intolerancia? Gyermekkorban sem ugyanaz
Az ételallergia és az ételintolerancia fogalmát fontos elkülöníteni. Az IgE-közvetített ételallergiák megfelelő allergológiai kivizsgálást igényelnek, és bizonyos esetekben gyors, súlyos reakciókat is okozhatnak. Más, étellel kapcsolatos panaszok azonban eltérő mechanizmusokkal függhetnek össze.
Ezért egy gyermek kivizsgálásánál sem szabad minden étellel kapcsolatos tünetet automatikusan allergiának tekinteni. Nem szabad elmenni amellett sem, hogy ha nincs pozitív allergiatesztje, akkor az étellel nem lehet panasza.
Ugyanakkor fontos szakmai óvatosság is: az IgG-alapú vizsgálat eredménye önmagában nem bizonyítja, hogy egy adott étel okozza a gyermek panaszait. Az eredményt mindig a gyermek tüneteivel, kórelőzményével, étrendjével és egyéb vizsgálati eredményeivel együtt kell értékelni.
Ha egy ilyen vizsgálat felmerül, akkor annak értéke abban lehet, hogy további támpontot adjon az egyéni tolerancia vizsgálatához, például megfelelően megtervezett étrendi változtatással és annak követésével.
Ne várjunk éveket az étrendi tényezők vizsgálatával
Ha egy gyermeknek tartósan figyelemzavara, tanulási nehézsége, alvászavara, emésztési panasza, visszatérő fejfájása, hangulati vagy viselkedési problémája van, természetesen szükség van a megfelelő gyermekorvosi, neurológiai, pszichológiai vagy pszichiátriai kivizsgálásra, amikor az indokolt.
Az étrendi tényezők vizsgálata ezt nem helyettesíti. Kiegészítheti.
Érdemes megnézni, mit eszik a gyermek, milyen gyakran fogyaszt kész- és ultrafeldolgozott élelmiszereket, van-e elegendő friss étel az étrendjében, vannak-e emésztési panaszai, milyen a széklete, hogyan alszik, vannak-e visszatérő bőrtünetei, megfigyelhető-e kapcsolat bizonyos ételek és bizonyos panaszok között, illetve van-e olyan hiányállapot, amelyet rendezni kell.
És ha a gyermek tünetei, előzményei és a klinikai kép alapján indokolt, felmerülhet egy szélesebb körű ételintolerancia-vizsgálat lehetősége is.
Ebben a gondolkodásban van helye a FOODTEST 200+ vizsgálatnak is – nem önálló diagnózisként, hanem egy komplex kivizsgálás egyik információforrásaként.
A vizsgálat eredménye segíthet abban, hogy további támpontot kapjunk annak megértéséhez, milyen irányban érdemes tovább vizsgálódni, és hogyan lehet a gyermek étrendjét személyre szabottan rendezni.
Mit jelent az étrend megváltoztatása?
Nem azt, hogy egyik napról a másikra mindent megtiltunk. Gyermekeknél ez különösen fontos.
A fejlődő szervezetnek megfelelő mennyiségű energiára és tápanyagra van szüksége. Ezért minden jelentősebb étrendi változtatást körültekintően kell megtervezni.
Ha bizonyos ételek elhagyása indokolt, az első lépés lehet a feltételezetten problémás élelmiszerek átmeneti kiiktatása. Ezzel párhuzamosan azonban javítani kell az étrend minőségét is: több friss, valódi élelmiszer, több zöldség és gyümölcs az életkornak megfelelően, megfelelő fehérje- és zsírfogyasztás, kevesebb hozzáadott cukor és kevesebb ultrafeldolgozott étel.
És mindez úgy, hogy a gyermek számára az étkezés továbbra is öröm maradjon.
Nem az a cél, hogy a gyermek féljen az ételtől. Az a cél, hogy megtanuljon jól enni.
Egy gyermeknél különösen fontos a bél–agy tengely védelme
A bélrendszer nem egyszerűen egy „cső”, amelyen keresztül az étel áthalad. A bélrendszerben hatalmas mennyiségű mikroorganizmus él. Ez a mikrobiom folyamatos kapcsolatban van a szervezettel, a táplálkozás pedig az egyik fontos környezeti tényező, amely befolyásolja ezt a rendszert.
Ezért amikor egy gyermek étrendje hosszú időn keresztül nagyrészt kész- és ultrafeldolgozott élelmiszerekből áll, nemcsak a kalória- és tápanyagbevitelről beszélünk. A fejlődő bélrendszer és a bélflóra környezetéről is beszélünk.
Ezért különösen fontos, hogy a gyermek étrendjében a friss, változatos, tápanyagban gazdag élelmiszerek megfelelő arányban legyenek jelen.
Ha a gyermeknél már autizmus diagnózisban gondolkodnak…
Egyre több olyan élettörténettel találkozom, amikor bizonyos tünetek, fejlődési sajátosságok és viselkedési problémák mellett már felmerül az autizmus diagnózisának lehetősége.
Az idegrendszer egy összetett fejlődésen megy át. Ha ebben a fejlődésben zavar van, azt mostanában diagnózissal írjuk le.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a gyermek minden panasza kizárólag például az autizmussal magyarázható. Egy autizmussal élő gyermeknek is lehetnek emésztőrendszeri panaszai, táplálkozási nehézségei, hiányállapotai, alvászavarai vagy egyéni ételintoleranciái.
Ezért a diagnózis mellett is fontos kérdés: milyen az emésztése, hogyan alszik, mit eszik, milyen tápanyagokhoz jut hozzá, és vannak-e olyan ételek, amelyek után bizonyos panaszai fokozódnak?
Az autizmus mellett különösen fontos lehet az is, hogy a gyermek milyen szűk vagy változatos étrendet fogad el. Az érzékenységek, az ételek állagának vagy ízének elutasítása miatt egyes gyermekek nagyon kevésféle ételt fogyasztanak, ami megnehezítheti a megfelelő tápanyagbevitel biztosítását.
Nem állíthatjuk, hogy az autizmust ételintolerancia okozza, és azt sem, hogy egy diéta „meggyógyítja” az autizmust.
De a gyermek testi állapotának rendezése – egy diagnózis felállítása mellett – fontos része lehet a komplex támogatásnak.
A cél az, hogy a gyermeket egészében lássuk, és minden olyan tényezőt megkeressünk, amelyen valóban tudunk változtatni.
Egy édesanya története
Egy édesanya két autizmussal élő gyermekének történetét osztotta meg.
A gyermekeknél jelentős emésztőrendszeri és egyéb testi problémák is jelen voltak. A család ezért nemcsak a viselkedési és fejlődési kérdésekkel foglalkozott, hanem az étrenddel, a bélrendszer támogatásával és a megfelelő tápanyagbevitellel is.
Az étrend megváltoztatása mellett probiotikumokat és vitaminokat is alkalmaztak. Az édesanya több kedvező változásról számolt be.
Ez azonban egy család személyes tapasztalata, és nem bizonyítja, hogy ugyanez minden autista gyermeknél megtörténik.
Mégis fontosnak tartom, mert rámutat valamire: egy fejlődési vagy pillanatnyilag leírt neurológiai állapot mellett is érdemes az egész gyermeket látni. Nem csak a diagnózist, nem csak a viselkedést, hanem az alvást, az emésztést, a táplálkozást, a tápanyag-ellátottságot és az általános testi állapotot is.
Mit tehet a szülő?
Talán a legfontosabb, hogy ne érezze magát tehetetlennek. Nem kell mindent egyszerre megváltoztatni. Először érdemes megfigyelni: mit eszik a gyermek, mikor jelentkeznek a panaszai, hogyan alszik, milyen a széklete, mikor nyugtalanabb, és mikor tud jobban figyelni.
Egy egyszerű étkezési és tüneti napló sokszor nagyon hasznos információkat adhat.
Az ételintolerancia-vizsgálat segíthet leszűkíteni, mely élelmiszerek jöhetnek szóba. Szükség esetén az orvosi kivizsgálás ad további támpontot ahhoz, mi áll a panaszok hátterében.
A kezelést elkezdhetjük az étrend rendezésével, megfelelően megtervezett eliminációval és a hiányállapotok rendezésével. Az alvás támogatásával pedig lépésről lépésre lehet tovább haladni.
A cél mindig az, hogy ne egyetlen tényezőtől várjuk a megoldást, hanem összeálljon egy személyre szabott terv.
Autizmus esetén különösen fontos, hogy az étrendi változtatás ne vezessen további tápanyaghiányhoz vagy túlzott beszűküléshez. A speciális diéták autizmus elsődleges kezelésére nem tekinthetők bizonyított módszernek, ezért az étrendi beavatkozásoknál a gyermek megfelelő növekedése, tápanyagellátása és emésztési állapota az elsődleges szempont.
Ne címkézzük a gyermeket, amíg nem kerestük meg, mit jelez a szervezete
Egy gyermek lehet valóban hiperaktív, lehet figyelemzavara, tanulási nehézsége, lehet szorongó vagy depressziós, és lehetnek autizmusra utaló tünetei. Ezeket a problémákat nem szabad egyszerűen csak az étrendre visszavezetni.
De ugyanígy azt sem szabad gondolnunk, hogy a test és az idegrendszer két külön világ.
A gyermek fejlődő szervezete érzékeny rendszer. A táplálkozás, az emésztőrendszer, a bélflóra, az immunrendszer és az idegrendszer folyamatos kapcsolatban állnak egymással.
Ezért ha egy gyermek tartósan rosszul alszik, fáj a hasa, nyugtalan, nehezen figyel, gyakran fáj a feje, megváltozik a viselkedése vagy visszatérő testi panaszai vannak, érdemes nemcsak a viselkedést nézni, hanem megkeresni a mögötte lévő elváltozásokat is.
Az ételintolerancia vizsgálata bizonyos esetekben hasznos kiegészítő információt adhat a komplex kivizsgáláshoz és a személyre szabott étrendi, illetve terápiás protokoll kialakításához.
Minél hamarabb találjuk meg, mi terhelheti a gyermek szervezetét, annál hamarabb tudunk azon változtatni, amin valóban lehet.
Ne címkézzük a gyermeket, amíg nem kerestük meg, mit jelez a szervezete.
Gondolataim felnőtt ideggyógyászként…
Felnőtt ideggyógyászként úgy gondolom, hogy az ételintolerancia vizsgálatával és az ennek alapján szükségessé váló állapot kezelésével hozzájárulhatunk ahhoz, hogy kevesebb felnőttnél váljon a tünetcsoport krónikus, stagnáló, gyógyszeresen kezelt állapottá.
Bízom benne, hogy így kevesebb munkám lesz felnőtt ideggyógyászként – és ennek a lehetőségnek én őszintén örülök, hiszen sokkal fontosabb, hogy egy tudatosabb, egészségesebb, józanabb generáció nőjön fel!
Szerző: Dr. Fábián Mária
neurológus szakorvos – holisztikus szemlélettel. Bemutatkozását itt olvashatod, rendeléséről a drfabianmaria.hu oldalon tájékozódhatsz.
FOODTEST hírlevél
Ételintolerancia-tippek és receptek e-mailben
Gyakorlati tanácsok az étrendhez és receptek, egyenesen a postafiókodba.