TÁPLÁLKOZÁSI PSZICHIÁTRIA

Korlátozott tudományos bizonyítékok a táplálkozás mentális egészségre gyakorolt hatására:

Nagyon nehéz igazolni, hogy egy specifikus diéta vagy egy adott étrendi komponens hozzájárul a mentális egészséghez. A hangulatzavarok, stressz-indukálta kognitív sebezhetőség és a pszichiátriai betegségek száma folytonosan emelkedik Európában és a világ többi részén.

Az agy összetétele, szerkezete és működése függ a megfelelő táplálék (lipidek, aminosavak, vitaminok, ásványi anyagok) hozzáférhetőségétől.  Emiatt a táplálkozás és a étel minősége hatással van az agy működésére, ami a diétát egy módosítható változóvá teszi a mentális egészség, a hangulat és a kognitív képességek befolyásolására.

Ráadásul az étel összetétele közvetlen hatással van bélben termelődő hormonokra, neuropeptidekre, neurtransmitterekre és a bél mikrobiotára.
A keresztmetszeti populációs tanulmányok információt szolgáltattak arról, hogy a táplálkozás, a diéta kapcsolatban áll a mentális egészséggel és betegségekkel, de nem mutatták ki az ok-okozati összefüggéseket, a jótékony, gyógyító hatást.

A megfelelően hosszú ideig tartó és kellően specifikus kontrollált diétás tanulmányok néhány kivételtől eltekintve hiányoznak. Sokszor hiányzik a megfelelő esetszám, a vizsgált minta heterogén, nem alkalmaznak biomarkereket a vizsgált populáción belüli osztályozásra, nincs megfelelő vak csoport, nincs randomizáció a csoportok és vizsgálók kijelölésére.

Kis esetszám miatt nehéz a hatást kimutatni. A betegség miatt kialakuló speciális táplálék igény, speciális táplálékhiány (vagy többlet) hozzájárulhat a betegség progressziójához vagy súlyosságához vagy kiváltja a betegséget. Egy új tudomány, a „táplálkozási pszichiátria reményt ad a mentális állapot, a pszichiátriai betegségek és az étrendi beavatkozások hatásának kimutatására.

Meta-analízisekből származó bizonyíték, hogy az étel hatással van a mentális egészségre

Számos tanulmány számol be arról, hogy a mentális egészség és a táplálkozás között szoros kapcsolat van. Friss gyümölcsökben és zöldségekben gazdag étrend összefüggésben áll a mentális egészséggel.

Több szisztémás beszámoló és meta-analízis jelent meg a táplálkozás és a mentális egészség közti összegfüggések tanulmányozásáról.
Például 4 kohort és 9 keresztmetszeti tanulmány értékelése kimutatta, hogy csökken a depresszió előfordulásának valószínűsége magas gyümölcs, zöldség, hal és teljes kiőrlésű gabonát tartalmazó étrend esetén

Egy másik meta-analízis 8 kohort tanulmányt és egy esettanulmányt elemez, melyben a mediterrán diéta depressziót csökkentő hatását igazolja.

Egy legújabban megjelent, 20 longitudinális és 21 keresztmetszeti tanulmányt összefogó szisztémás beszámolóban a mediterrán diéta depresszió ellen védő hatásának igazolása olvasható

Továbbá egy 16 randomizált kontrollált vizsgálatot felsorakoztató meta-analízis mutatja, hogy az étrendi beavatkozás depresszió incidenciát csökkentő hatása ígéretes.

Mindezekkel szemben egy kohort tanulmányokat értékelő meta-analízis szerint nincs szignifikáns összefüggés a mediterrán diéta és a depresszió rizikó között, ugyanakkor, amikor a keresztmetszeti tanulmányokat analizálták, fordított összefüggést találtak a betartott mediterrán diéta és a depresszió között. Összességében ezek a tanulmányok igazolják, hogy további vizsgálatokat érdemes végezni a specifikus étrend mentális egészségre gyakorolt hatásáról.

Vitaminhiány és betegség-specifikus étrend hatása a mentális egészségre

Az étrendi beavatkozások kiemelkedő példája a ketogén diéta gyermekkori epilepsziára gyakorolt hatása. A mechanizmus ismeretlen, de az éhezési periódusban, mikor az agy energiaellátását a ketontestek szolgáltatják, az epilepsziás rohamok csökkenéséhez valószínűleg a megváltozott energiaellátás járul hozzá.

Egy további példa a fenilketonuria, ahol az eliminációs diéta segít a kognitív hanyatlás megelőzésében. Tanulmányok bizonyították, hogy különböző tápanyagok,, elsősorban vitaminok hiánya a kognitív működés károsodásához vezet.

A legerősebb kapcsolat a B₁₂-vitaminnal (hiánya fáradtságot, letargiát, depressziót memória problémákat okoz, és kapcsolatba hozható a mániával és a pszichózissal -minnal és a folsavval figyelhető meg –, a tiaminnal (B₁-vitamin; hiánya a beriberit okozza, fő központi idegrendszeri megnyilvánulása a fásultság és a Wernicke-féle encephalopathia), a folsavval (B₉-vitamin; hiánya kihat az idegrendszer méhen belüli és csecsemőkori fejlődésére; a folsav hiány fokozza a depresszió kialakulásának rizikóját a felnőttkorban –, és a niacinnal (B₃– vitamin; hiánya a demenciával társuló pellagrát okozza – Ezeken a hiányállapotokon túl nem tisztázott az enyhe „szubklinikus” vagy több tényező enyhe hiánya hogyan befolyásolja a mentális működést.

Például a D-vitamin hatását számos tanulmányban kutatták – ellentmondó eredményeket kaptak. Közösségben élő 65 éves vagy annál  idősebbeknél a magasabb szérum D-vitamin koncentráció jobb munkamemóriával, figyelem összpontosítással járt. A gyermekkort, serdülőkort és felnőttkort vizsgáló randomizált, kontrollált tanulmányok (RCT-k) bizonyították – bár nem egyöntetűen – a D-vitamin pótlás hatását a depresszióra és a figyelemhiány-hiperaktivitás rendellenességekre (ADHD-ra –).

Az egészséges csontok értékelése során származtatott határértékek alapján a népesség jelentős hányada D-vitamin hiányos, s ez aláhúzza annak szükségességét, hogy meggyőző bizonyíték szülessen a D-vitamin pótlás neuropszichiátriai betegségekre gyakorol hatására. Az egészséges étrend, mely gazdag polifenolokban, többszörösen telítetlen zsírsavakban és egyéb fontos anyagokban, mint a vitaminok, kedvező hatással van a mentális egészségre, beleértve a kognitív képességeket, hangulatot, stressz-reaktivitás és az idegrendszeri gyulladásos folyamatokra való hajlamot, főként olyan állapotokban, mint májbetegségek és az időskor.

ADHD és ASD diéták

Számos étrendi beavatkozást tanulmányoztak az ADHD páciens csoportban. Egy 20 tanulmányt átölelő, 794 résztvevő adatait értékelő meta-analízis szerint az ételadalékok elhagyásának hatásnagysága kicsi, 0,18 lett, ami tovább csökkent 0,12-re, mikor a publikációs torzítás lehetőségét is figyelembe vették, bár több precíz eliminációs diéta hatásosnak bizonyult számos randomizált klinikai tanulmány szerint. Hat kontrollált vizsgálat két független meta-analízise alapján a hatásnagyság 0,29 és 0,51 közöttinek adódott és arra a következtetésre jutottak, hogy az ADHD gyermekek harmada reagált a beavatkozásra (>40% tünetcsökkenés).
Szabad zsírsavak adása szintén kicsi, de hitelt érdemlő ADHD-tünet csökkenéssel járt, a meta-analízisek szerint a hatáserősség 0,18 és 0,31 közöttinek adódott. Mikro-tápanyagokkal (vitaminok, ásványi anyagok) kiegészítve az étrendet csökkent agresszió és jobb érzelem-szabályozás volt megfigyelhető ADHD gyermekeknél.

Egy új meta-analízis eredménye arra utal, hogy a magas finomított cukrokat és telített zsírokat tartalmazó étrend az ADHD és a hiperaktivitás rizikóját növeli, ugyanakkor a sok gyümölcsöt és zöldséget alkalmazó diéta védő hatású. Mindemellett azt hangsúlyozzák, hogy az irodalomban fellehető tanulmányok alacsony száma a tanulmányok tervezésének hiányosságai gyengítik a jelenlegi bizonyítékok súlyát és további longitudinális tanulmányok készítésére lenne szükség. Autizmus spektrum rendellenességek esetén végzett táplálkozási beavatkozások eredményei (a D-vitamin pótlástól a kazein- és glutén-mentes étrendig ) szintén nagyon eltérőek, precíz meta-analízis nem történt. Így autizmus esetén különösen szükség lenne jobb kontrollált tanulmányokra, a sokféle mechanizmus magyarázhatja a hatékonyságot.

A mentális egészségben szerepet játszó diétákról

Összességében kevés azoknak a randomizált kontrollált vizsgálatoknak (RCT-k) száma, melyek az étrendi változtatások mentális egészségre gyakorolt hatását vizsgálják. Az első ilyen vizsgálatok egyike a 12-heten át tartó mediterrán diéta hatását tanulmányozta. Depressziós páciensek hangulata szignifikánsan javult és csökkent szorongási szintjük. Több újabb tanulmány is igazolta a mediterrán típusú diéta jótékony hatását depresszióban, név szerint a HELFIMED vizsgálat.

Ezzel szemben egy multi-nutriens kiegészítést alkalmazó tanulmány (MooDFOOD RCT) szerint a depressziós epizódok száma nem csökkentdepresszív tünetekkel küzdő túlsúlyos vagy elhízott felnőtteken. Szükség lenne újabb, nagyobb, részletesebb randomizált, kontrollált tanulmányokra, melyek az étrendi változtatások mentális rendellenességekre gyakorolt hatását elemzik. Az eddigi tanulmányok rávilágítanak, hogy speciális diétás beavatkozások valószínű hatással vannak az agyműködésre és a mentális egészségre. További fontos lépés lenne a sejtszintű és metabolikus folyamatok feltérképezése az étrendi beavatkozások agyra gyakorolt hatásának megértéséhez. Ugyancsak szükséges lenne kideríteni, hogy egy adott diéta alkalmazásakor mely komponensek hatnak kedvezően a mentális egészségre.

Diéta, mentális egészség és kognitív funkciók az élet folyamán

A fejlődés alakulása az élet korai szakaszában meghatározza a későbbi fejlődést és hatással lehet arra, hogy az egyén milyen betegségekre válik érzékennyé. Emiatt a táplálkozás korai fejlődésre gyakorolt hatását is vizsgálni szükséges.  Lehetséges, hogy az étrendi beavatkozás az agy korai fejlődésére (a megfogantatástól két éves korig) gyakorolt hatásának nagyobb jelentősége van a későbbi diétás beavatkozások okozta változásoknál. A tudomány előrehaladásának annak megértésében is segítenie kell, hogy a táplálék milyen hatással van az agyműködés szempontjából fontos (metabolikus, endokrin, immun és egyéb) jelképző folyamatokra, beleértve a bél mikrobiota felől érkezőket is.

Az újszülött emberi agy tömege a zsírmentes testtömeg 13%-át teszi ki és további növekedése és fejlődése nagyban függ a táplálkozástól.
A mai napig a táplálkozási pszichiátria egyik fő kérdése az élet  korai szakaszában történt nem megfelelő táplálás által kiváltott kognitív károsodás.
Az élet korai szakaszában történő táplálkozás rágcsálókban lés az emberben kihat a felnőttkori kognitív működésre. Ráadásul azoknál, akik neurológiai károsodásra hajlamosabbak (koraszülöttek, kis súllyal születettek) közvetlen kapcsolat áll fenn a tápláltsági állapotuk és a neurológiai károsodás között.

Bár minden tápanyag fontos az agy fejlődéséhez, a fehérjék, a vas, a kolin, a folsav, a jód, az A-, D-, B₆, B₁₂-vitamin és a hosszúláncú, többszörösen telített zsírsavak a kulcsfontosságúak. Kísérleti adatokkal bizonyították, hogy az agykéreg sejtstruktúrája irreverzibilisen károsodik , amennyiben a magzati életben nem volt megfelelő a jódellátottság – ez abnormális idegsejt migrációt és kognitív károsodást okoz. Vashiányos vérszegénység a csecsemőkor folyamán agyi kapcsolatok megváltozását eredményezi, bár ennek az ellenkezőjéről is beszámoltak.

Enyhébb diétás változások is hatással lehetnek a korai agyfejlődésre. Lipidek, pontosabban az w3 DHA (dokozahexaénsav) és az w6 ARA (arachidonsav) jelen van az anyatejben, de szintjét az anya táplálkozása befolyásolja. Egereken végzett tanulmányok azt mutatták, hogy az w3 zsírsavakban gazdag vagy w6 zsírsavakban szegény étrend pozitív hatással van az w3 zsírsavak idegsejt membránba történő beépülésére. Egy új, pszichológiai stressznek alávetett patkányokon végzett tanulmány kimutatta, hogy a serdülő agyban a kognitív képességek és a plaszticitási markerek javulnak, ha az étrend gazdag eikozapentaénsavban, dokozahexaénsavban, dokozapentaénsavban és A-vitaminban.

Anyai szeparációs stressz modellt alkalmazva patkányokon, a stressz hosszú távú hatása csökkenthető volt, ha a táplálék globuláris tejzsír membránt (MFGM-t) és polidextróz/galakto-oligoszacharid prebiotikumot tartalmazott.

Ezek az eredmények aláhúzzák a kiegyensúlyozott étrend fontosságát az agy korai fejlődésében, a későbbi pszichiátriai betegségre való hajlamban, mely részben magyarázhatja a kezelésre adott eltérő válaszokat is.

Diéta, mentális egészség és kognitív funkciók a felnőttkorban és idős korban

A felnőttkorban alkalmazott jobb minőségű diéta csökkenti a kognitív hanyatlás rizikóját. Időskorban antioxidáns polifenolok fogyasztása javítja a kognitív képességeket. Egy másik tanulmányban az olívaolajt és magokat tartalmazó mediterrán diéta kognitív működést javító hatását mutatták ki időseken. A diétás beavatkozásoknak ígéretes szerepe van a kognitív hanyatlás elleni küzdelemben, főként idős korban, fokozott stressz és szorongás esetén. Mivel a modern életben a stressz mindennapos és az idős populáció növekszik, a táplálkozás mentális egészségre gyakorolt hatásának további vizsgálata nagyon fontos lenne.

Ezekkel szemben a kiegyensúlyozatlan étrend a kardio-metabolikus betegségek és a kognitív hanyatlás kockázatát. Nyilvánvalóvá vált, hogy a gyenge minőségű diéta károsítja a mentális egészséget, ami az életkor előrehaladtával egyre kifejezettebbé válik.
A táplálkozás és főként a helytelen táplálkozás és elhízás összefügg a hangulatszabályozással és stressz érzékenységgel, ami az étrend, a metabolizmus és a mentális jóllét szoros kapcsolatára utal. Ezeken felül egy új keresztmetszeti tanulmány kimutatta, hogy a depresszív tünetek és a metabolikus szindróma közti kapcsolathoz a fizikai aktivitás hozzájárul.

Rágcsáló kísérletekből ismert, hogy a magas zsírtartalmú étrend anti-depresszáns és szorongásoldó hatású. Azonban az is bebizonyosodott humán és rágcsáló modell esetén, hogy a magas zsír és magas szénhidráttartalmú western diéta kognitív károsodással, elsősorban memória károsodással jár és fokozza a szorongás-szerű viselkedést. Továbbá az elhízás hippokampusz működészavarral és epizodikus memória kieséssel jár emberben és rágcsálókban. Így az a stratégia, hogy a magas zsírtartalmú diéta segít megküzdeni a stresszel, mivel antidepresszáns és szorongásoldó hatású, hosszú távon az elhízás rizikójával jár, mely csökkent kognitív működéshez és hangulatingadozáshoz vezet.

Egyértelmű összefüggés van az étrend és a felnőttkori mentális egészség között,  de jelenleg ennek sejtszintű és metabolikus háttere nem ismert.
Jelenleg nincs elég kontrollált tanulmány az összefüggések bizonyítására.

A mikrobiom jelentősége

Friss bizonyítékok világítottak rá a bél mikrobiom kulcsszerepére az agy működésében és fejlődésében. Egyre növekvő számú bizonyíték mutat rá a mikrobiom, a magzati és a születés utáni környezet kölcsönhatására és a későbbi élet során kialakuló pszichiátriai betegségekkel való kapcsolatára. További adatzok mutanak rá, hogy a mikrobiota kulcsszerepet játszik a stressz-reakciókban és az affektív rendellenességek (szorongás, depresszió, kognitív problémák) kialakulásában.

Az egészséges mikrobiota szerotonin metabolizmus regulációjában betöltött szerepe is igazolni látszik. Valószínűnek tűnik, hogy a mikrobiom más rendellenességekben (ADHD, ASD, anorexia nervosa) is érintett. A stressz továbbá megzavarja a mikrobiotát és negatívan befolyásolja az emésztőrendszert: Ezért a jó minőségű étrend segít a mikrobiota szabályozásában és csökkenti a stressz és a gyulladást az agyban, következésképpen fenntartja a megfelelő kognitív működést az élet folyamán.

A legutóbbi adatok megerősítették az életkorfüggő kóros idegi gyulladásos folyamatok és a kognitív hanyatlás mikrobiota segítette javulását és kimutatták, hogy prebiotikumok adása gyengíti az életkorhoz kötött microglia aktivációt. Hasonlóképpen serdülő patkányok stressz okozta káros viselkedési, kognitív és neurokémiai hatásait w3 többszörösen telítetlen zsírsavak (eikozapentaénsav, dokozahexaénsav. dokozapenténsav) és A-vitamin adásával normalizálni lehetett és ez a beavatkozás a mikrobiota megváltozásához is vezetett.

Míg a mikrobióta összetételét meghatározza a gazda genetikája és külső fatorok (pl. életstílus), az étrend és táplálkozás játssza a kulcsszerepet ebben. Valójában, az étrendi tényezők közvetlenül hatnak a mikrobiotára mind rágcsálókban, mind emberben és így diétás beavatkozással a bél mikrobiota összetétele alakítható.

A tanulmányok kimutatták, hogy a rostban gazdag mediterrán diéta elősegíti a diverz mikrobiota kialakulását, s ez a depresszió valószínűségét csökkenti. Továbbá a fermentált ételek is képesek módosítani a bél mikrobiotát, megváltoztatni a bél fiziológiát és a mentális egészséget. Világos tehát, hogy a mikrobiota hat a mentális egészségre, de ennek pontos mechanizmusa még nem tisztázott. További tanulmányok szükségesek azon étrendi komponensek azonosítására, melyek módosítani képesek az agy működését centrálisan aktív metabolitokat termelő specifikus baktériumtörzseket támogatva.

A táplálkozás hatásának jobb tudományos alapú értékelése irányába

Epidemiológiai tanulmányok kimutatták, hogy az étrend hatással van a mentális egészségre, és az intervenciós tanulmányok alátámasztották ezt. Még sok összefüggés vita tárgya, meggyőző bizonyítékot az oki összefüggésre nagyon nehéz találni. Keveset tudunk azokról a speciális étrendi komponensekről, melyek jótékony hatással vannak a mentális egészségre. Számos gátat kell még legyőzni. Hogy biztosan tudjuk használni a diétát a mentális egészség javítására, elvi megértés szükséges a következőkkel kapcsolatban: hogyan befolyásolja a diéta a bélben zajló metabolikus folyamatokat (a mikrobiotát is beleértve), hogyan hat ez a bél-agy közti jelzőrendszerre (és a bél hormonokra), hogyan befolyásolja az étrend a véráramban és a célszervekben a metabolitok szintjét, hogyan válaszolnak erre a sejtek és sejthálózatok (ideghálózat), hogyan befolyásolja a genetikai háttér a diéta mentális egészségre gyakorolt hatását, hogyan hat a diéta a gén-expresszióra és az azt követő folyamatokra. Tisztázva a metabolikus és celluláris mechanizmusokat és útvonalakat, amelyeken keresztül a táplálék támogatja a neuronok ellenállását az inzultusokkal szemben és javítja a mentális egészséget segít majd meghatározni azt, hogyan módosítsuk az étrend összetevőit úgy, hogy az segítse a mentális egészség fenntartását egy életen át.

A „táplálkozási pszichiátria” kihívása, hogy megteremtsen egy átfogó, összefüggő, szakavatott, szigorú, bizonyításon alapuló tudományt, hogy meghatározza az étrend és a táplálék szerepét a mentális egészség eltérő aspektusaiban.

Több erőt kell befektetni nagy táplálkozási kohort tanulmányok végzésébe. Itt az ideje az adatok kibányászásának, a kohort vizsgálatokból összegyűjtött információ használatának, hogy hipotéziseket lehessen felállítani, amit a kísérletes orvostudomány módszereivel tesztelni lehet (ld. ábra). A kísérletes vizsgálatok eredménye képezi a hidat az elméleti preklinikai vizsgálatok és a klinikai tanulmányok között. Fontos, hogy a laboratóriumban végzett kísérlet tervezése egyértelmű végpontot biztosítson.

Ábra: Integrált étrendi beavatkozás és gondoskodás affektív rendellenességekhez és kezelésükhöz