Új kutatási eredmények a táplálkozás, a mikrobiom és az egészség területéről – 2025

Szerző: Dr. Krkos Károly

A probiotikumok különböző egészségügyi előnyei – áttekintés, újdonságok

Számos tanulmány foglalkozik a probiotikumok bélrendszeri problémákra (pl. IBS, enterocolitis), allergiás betegségekre, metabolikus rendellenességekre (2. típusú diabétesz – T2DM, elhízás) gyakorolt jótékony hatásával. A T2DM kialakulását bevezető inzulinrezisztencia kialakulásában a krónikus gyulladás alapvető szerepet játszik. A bélrendszer működészavara és gyulladása szisztémás krónikus gyulladáshoz vezet. A bélben zajló gyulladás gátlása a probiotikumok aktivitásának fő hatása. Ez a beszámoló a károsodott glukóztoleranciával és a 2. típusú diabétesszel küszködő pácienseken a probiotikumok hatását értéklelő, a glikémiás kontrolokra vonatkozó indexeket és gyulladásra jellemző markereket vizsgáló, randomizált, kontrolált tanulmányok megállapításait elemzi. Számos tanulmányban a probiotikum kezelés a glikémiás indexek (pl. HbA1c) javulását, a CRP és a proinflammatorikus citokinek (pl. IL-6) csökkenését eredményezte. Két tanulmány a glikémiás indexek javulását az antiinflammatorikus IL-10 citokin hatásának tulajdonította. Egy vizsgálat során a probiotikum szedést követően az antiinflammatorikus citokin szint csökkent, a glikémiás kontrol romlott. Más tanulmányok a probiotikum adására a vér endotoxin szintjének csökkenéséről, az intesztinális nyáktermelődés növekedéséről számoltak be. A krónikus gyulladás enyhülése, a glikémiás kontrol javulása a szív-érrendszeri betegségek csökkenéséhez vezet.

T Toshimitsu, J Irie: An update and overview of the various health-related benefits of probiotics: A focus on clinical trials demonstrating efficacy, tolerability and use in patients with impaired glucose tolerance and type 2 diabetes 2025, Diabetes, Obesity& Metabolism, https://doi.org/10.1111/dom.16273

Étrendi útmutató, érzékelési, egészségügyi és biztonságossági megfontolások alacsony vagy kalóriamentes édesítőszerek választásakor

Egyre több tanulmány születik a cukrok túlzott fogyasztásakor kialakuló egészségkárosodással kapcsolatban. Emiatt az élelmiszeripar az alacsony és zéró kalóriájú édesítőszerek (low and no-calorie sweeteners, LNCSs) alkalmazása felé fordult. Ez az összefoglaló ismerteti a cukrokat, természetes és mesterséges édesítőszereket, azok ízét, érzékelését, élettani és metabolikus hatásait, biztonságosságukat.

Az édesítőszerek definícióját és felosztását taglaló fejezet után a cukorfogyasztással ill. cukorfogyasztás csökkentésével kapcsolatos étrendi útmutató következik, majd a különböző összetételű cukrok/édesítőszerek csomagjainak jelölésével kapcsolatos előírások, jelzések összefoglalója olvasható.

A nem-nutritív édesítőszerek elhízásra, diabéteszre, szív- és érrendszeri betegségekre, mikrobiótára gyakorolt hatásai részletesen megtalálhatók a 6. fejezetben, majd e szerek biztonságosságát taglaló 7. résszel bővíthetjük ismereteinket. Végül a konklúziókat megelőzően az elkövetkező tanulmányokhoz megismerni javasolt alkalmazások – hiányosságok, evidenciák, javaslatok tekinthetők át.

J L Sievenpiper, S Purkayastha et al: Dietary Guidance, Sensory, Health and Safety Considerations When Choosing Low and No-Calorie Sweeteners 2025, Nutrients, https://doi.org/10.3390/nu17050793

A zöldség- és gyümölcslevek hatása a bél és a szájüreg mikrobiom összetételére

Az utóbbi években a zöldség- és gyümölcslevek fogyasztása, melyet emésztőrendszer tisztítónak, egészségjavítónak hirdetnek, egyre kedveltebbé válik. Figyelembe kellene venni, hogy ezek készítése során elvész a rosttartalom jelentős része, így megváltozik a mikrobiota összetétele, metabolizmusa, az immunitás, mentális egészség. Ez a tanulmány a lé fogyasztás mikrobiótára gyakorolt specifikus hatását vizsgálja.

A vizsgált pácienseket három csoportra osztották (1) csoport: csak leveket fogyasztók; (2) csoport: leveket és általános étrendet fogyasztók; (3) csoport: teljes étrendet fogyasztók. Az intervenció előtt 3-napos eliminációs étrendet kellett betartaniuk: ez idő alatt étrendjük csak friss gyümölcs, zöldség, gluténmentes teljes gabona, tojás lehetett, mely mellett napi 8 pohár vizet kellett inniuk (alkoholtól, cukortól, koffeintől, tejtermékektől, vörös húsoktól gluténtartalmú gabonaféléktől óvakodniuk kellett). Ezt követte az ugyancsak 3 napi tartó intervenciós étrend (mindenkinek csoportja szerint). Székletből, nyálból, belső ajakról vett mintából mikrobiom meghatározás történt (16S, rRNS génamplikon szekvenálással) a vizsgálatok kezdete előtt, az intervenció előtti eliminációs diéta után, közvetlenül az intervenciót követően, majd 14 múlva.

Az eliminációs diétát követően a nyál mikrobiom szignifikánsan változott (Firmicutes aránya csökkent, Proteobacteria nőtt). Az intervenciós étrendet követően a nyál és az ajakról vett minta mikrobiom összetétele szintén szignifikáns különbséget mutatott: a proinflammatorikus baktériumcsaládok aránya nőtt. A széklet mikrobiom összetételében nem történt jelentős változás (sem az eliminációs, sem az intervenciós diétát követően).

M L S Sardaro, V Grote et al: Effects of Vegetable and Fruit Juicing on Gut and Oral Microbiome Composition 2025, Nutrients, https://doi.org/10.3390/nu17030458

Mikronutriensek – értékelés, követelmények, hiányállapotok, beavatkozások

Ez a cikk összefoglalja a szakkönyvekben, referátumokban található, a mikrotápanyagok metabolomra, proteomra és genomra gyakorolt hatására vonatkozó információkat, a hiányállapotok értékelését, hiány esetén a szükséges beavatkozásokat, taglalja a magasabb és alacsonyabb jövedelmezőségű populáció érintettségét. A világ népességének mintegy harmada egy vagy több mikrotápanyag hiánya okozta betegségben szenved.

A hiánybetegségek történetének rövid ismertetését követően a vitaminok és mikroelemek beviteli igényének megállapítását végző szervezetek megnevezése (NASEM, EFSA) után rátér a 22-féle populációt figyelembe vevő, az adatokat életkor, nem, terhesség és laktációs státusz szerint taglaló táblázatok alapfogalmaira:

• a becsült átlagbeviteli követelmény (az adott csoport beviteli követelményeinek mediánja – estimated average requirement, EAR),
• a megkövetelt étrendi adag (a csoport 97,5%-ának szükségleteit fedező követelmény (EAR+2SD, recommended dietary allowance, RDA)
• a tolerálható legmagasabb bevitel szintje – a mellékhatást még ki nem váltó legmagasabb bevihető mennyiség.

EAR bevitele esetén a hiánybetegség valószínűsége 50%, RDA bevitele esetén 2-3%.

A megfelelő bevitel értékelése vagy a különböző forrásokból bevitt tápanyag mennyiségének becslése, vagy biomarkerek mérése, vagy mindkettő alapján lehetséges. Táblázat foglalja össze a vitaminok és nyomelemek megfelelő bevitelét mutató biomarker koncentrációkat.

A következő fejezet a magas jövedelmezőségű populáció, majd az USA populáció mikrotápanyag státuszát, részletesen a D, B12, vas, folsav, antioxidánsok bevitelének állapotát mutatja be. Ezt követően kitér a közepes és alacsony jövedelmű populációra is.  Befejezésül a jövő lehetőségeinek felsorolásával zárja az összefoglalást.

L H Allen: Micronutrients – Assessment, Requirements, Deficiences, and Interventions 2025, New England Journal, https://doi.org/10.1056/NEJMra2314150

Új humán bélből izolált probiotikumok hatása a bél mikrobiótára és az egészségre

A mikrobióta alapvető szerepet játszik a metabolizmusban és az immunválaszban. Számos metabolitot termel, mely segít a gyulladás szabályozásában és immunfunkciókat támogat. Azonban, ha a bél mikrobák egyensúlya megbomlik (diszbiózis alakul ki), a kedvező metabolikus folyamatok megtorpanása betegségek (elhízás, diabétesz, gyulladásos rendellenességek) rizikójának fokozódásához vezet. A bél mikrobióta összetétel dinamikusan változik, erre környezeti tényezők, étrend, gyógyszerek, élő mikrobák bevitele hatást gyakorol. Már 1900-tól foglalkoznak probiotikumokkal, de az utóbbi évek fejlődése vezetett probiotikus hatással rendelkező törzsek felfedezéséhez. A probiotikumok ökológiai tulajdonságaiknak, gazdaszervezethez való viszonyuknak tulajdonítható kedvező szerepükkel tűnnek ki a bélrendszer mikrobái közül. Metabolitjaik (pl. rövid láncú zsírsavak) hozzájárulnak a szervezet metabolikus és immun homeosztázisához. A cikk a következő területeket részletezi:

1. A bél mikrobióta kialakulás a születés után (milyen tényezőktől függ az összetétel).
2. Az egészséges bél mikrobióta jellemző; összetételt befolyásoló tényezők: életstílus, diéta (növényi alapú vagy jelentős arányban húsokat is tartalmazó étrend), kulturális, viselkedési különbségek, genetikai eltérések, gyógyszerszedés.
3. Az egyensúlyát vesztett mikrobióta: az egészséges ökológiai rendszerre a nagyfokú diverzitás, rugalmasság jellemző. Az egyensúly megbomlása (diszbiózis) metabolikus, gyulladásos, daganatos betegségek kialakulását segíti elő, hozzájárul a betegségek progressziójához.
4. A bél mikrobióta metabolikus funkciói: A teljes mikrobiota genetikai állománya nagyobb a humán genetikai állománynál, így a bél mikrobióta sokkal nagyobb enzim-állománnyal rendelkezik, mint az ember. Rostokat képes fermentálni, emelve a rövidláncú zsírsavak (SCFA) szintjét, melyek energiával látják el a colonocytákat, csökkentik az oxigénszintet, javítják a bél homeosztázist. Szerepe van az epesavak módosításában is. K- és B-vitaminokat, neurotranszmittereket (szerotonin, dopamin, GABA, glutamát) termel.
5. A bél mikrobióta és a metabolikus egészség: A diszbiózis számos metabolikus betegséghez vezethet (elhízás, T2DM, MAFLD, CVD). Ilyenkor megfigyelhető a fő SCFA-termelők relatív csökkenése, ugyanakkor a kedvezőtlen metabolikus aktivitású törzsek gyarapodása (pl. etanol-termelő Escherichia coli száma MAFLD esetén növekszik). Megnövekszik az atherosclerosist, fokozott vérlemezke aggregációt, trombózisveszélyt okozó oxidált aminosav bomlástermék (trimetilamin-N-oxid, TMAO) szintje.
6. A bél mikrobióta és az immunrendszer, a mikrobióta és immunrendszer közötti kölcsönhatás.
7. A tradicionális és az új, humán bélből származó probiotikumok általános jellemzői
8. A tradicionális probiotikumok
9. A humán bélből származó probiotikumok
10. A kereskedelemben kapható és fejlesztés alatt álló probiotikumok

A mikrobióta alaposabb kutatása vezetett a bélből izolált probiotikus készítmények kialakításához. Ezeknek az új probiotikumoknak alaposabb vizsgálata (biztonságosság, stabilitás, életképesség, az egyén szervezetének válasza).

R Caesar: The impact of novel prrobiotics isolated from the human gut on the gut microbiota and health 2025, Diabetes, Obesity and Metabolism, https://doi.org/10.1111/dom.16129

Az étrend és a derék-csípő arány kapcsolata az agyi összeköttetésekkel és a memóriával az öregedés során

Epidemiológiai tanulmányokból ismeretes az életmódi tényezők kapcsolata a demenciával, ez idáig viszont nem elemezték az étrend és derék-csípő arány (waist-hip ratio, WHR) milyen összefüggést mutat a hippocampus összeköttetéseivel és a kognitív egészséggel.

Az étrend minőségét az Alternative Healthy Eating Index-2010 (AHEI-2010) Score segítségével minősítették, a fehérállomány strukturális összeköttetéseit diffúziós tenzor képalkotással, a hippocampus funkcionális kapcsolatait nyugalmi állapotú funkcionális MR (rs-fMRI) vizsgálták, emellett a kognitív képességet is értékelték. A 21 év alatt (1991-2013) öt alkalommal mérték a WHR-t, 1991-1994 és 2002-2004 között háromszor vették fel az Alternative Healthy Eating Index-2010 Score-t.

Az értékelés alapját az 1985-ben kezdett Whitehall II Study képezte, a képalkotás és kognitív teszt a Whitehall II Substudy (2012-2016) folyamán készült el. Azok a páciensek, akiknek középkoruk (48-50 év) során egészségesebb étrendet fogyasztottak és jobb volt a WHR értékük, idősebb korukra jobb kognitív képességekkel rendelkeztek.

D E A Jensen, K P Ebmeier et al: Association of Diet andWaist-to-Hip Ratio With Brain Connectivity and Memory in Aging 2025, JAMA Network Open, https://doi.org/10.1001/jamanetworkopen.2025.0171

Az étrendi összetevők és gyógynövények szerepe a nem-fertőző májbetegségek megelőzésében

A WHO a nem-fertőző krónikus betegségeket genetikai, élettani, környezeti és magatartási tényezők okozta hosszan-tartó betegségként definiálja. Az idült májbetegségek az egyik leggyakrabban diagnosztizált ilyen állapotok, melyek kialakulásának fő rizikótényezői a nem megfelelő életmód, az egészségtelen étrend, a túlzott alkoholfogyasztás, az alacsony fizikai aktivitás, a dohányzás (beleértve az elektromos cigarettázást is). A nem-fertőző krónikus májbetegségek (chronic liver disease, CLD) gyakori velejárója az elhízás és a 2. típusú diabétesz. A leggyakoribb betegségek ebben a kategóriában az alkoholos májbetegség (alcoholic liver disease, ALD), a metabolikus diszfunkcióhoz társult zsírmáj (metabolic dysfunction-associated steatotic liver disease, MASLD), az autoimmun májbetegségek, a májrák.

A cikk  a következő kérdéseket részletezi:

• A nemfertőző krónikus májbetegségek rizikótényezőit:
  • kardiometabolikus faktorok
  • alkoholfogyasztás
  • dohányzás
  • a megfelelő fizikai aktivitás hiánya
• A CLD megelőzése és étrendi kezelése
• A rostbevitel jelentősége
• A polifenolok szerepe
  • flavonoidok
  • fenolsavak
  • stilbének
  • kurkuminoidok
  • lignánok
• A májbetegségek megelőzéséhez javasolt gyógynövények
  • máriatövis
  • közönséges bojtorján
  • gyömbér
  • kínai édesgyökér (Glycyrrhiza uralensis) és hasznos liliomfa (Magnolia officinalis)
  • tradicionális kínai gyógyszerek
• Telítetlen zsírsavak és foszfolipidek
• A probiotikumok és a mikrobióta

Étrendi szempontból a legjelentősebb probléma a nyugati típusú diéta (alacsony gyümölcs- és zöldségfogyasztás, az állati eredetű termékek túlsúlya, sok egyszerű cukor és feldolgozott készítmény). Helyette a mediterrán típusú diéta, sok zöldség, gyümölcs, megfelelő mennyiségű rost, telítetlen zsírsavak (főként EPA és DHA) bevitele javasolt.

M Maćków, T Dziubyna et al: The Role of Dietary Ingredients and Herbs in the Prevention of Non-Communicable Chronic Liver Disease 2024, Nutrients, https://doi.org/10.3390/nu16203505

Vegetáriánus étrendsémák felnőtteknek: a Táplálkozási és Dietetikai Akadémia állásfoglalása

A Táplálkozási és Dietetikai Akadémia az utóbbi évek szisztematikus ismertetései alapján alakította ki állásfoglalását a helyes (lakto-ovo-) vegetáriánus és vegán étrend beállításának elveiről.

Közepes szintű evidencia, hogy a megfelelően összeállított vegetáriánus és a vegán étrend kedvezőbb a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a 2. típusú diabétesz kockázatát tekintve a húst is fogyasztókéhoz képest. Alacsonyabb szintű bizonyítékok szerint a kardio-vaszkuláris mortalitás, a rák incidencia és a vérnyomás, néhány vér- lipid szintje, a CRP és a BMI is alacsonyabb a vegetáriánusok között, ugyanakkor a csontok ásványianyag tartalma csökkent, a csonttörések rizikója fokozott, továbbá a B12– és D-vitamin- szint alacsony. Elhízottakon a vegetáriánus diéta bevezetésére csökkent a BMI, T2DM betegekben csökkent a HbA1c-szint. Kardio-vaszkuláris betegségekben (CVDs) szenvedőkben a vegetáriánus diéta hatása megegyezett a CVD rehabilitációs étrend hatásával. A vegetáriánus ill. vegán étrend (előnyös és hátrányos) hatásait az általános populációra, szív-érrendszeri rizikó esetén, CVD-ben és T2DM-ben szenvedőkben egy-egy táblázat foglalja össze.

Az egészséges növényi étrend indexet (healthful Plant-based Dietary Index, hPDI) alkalmazzák az egészséges vegetáriánus étrend értékelésére (annál magasabb minél több teljes gyümölcsöt, növényt, teljes kiőrlésű gabonaféléket, hüvelyeseket magvakat, dióféléket tartalmaz a diéta), míg az egészségtelen PDI – (uPDI) – annál magasabb, minél több finomított gabona, édesített gyümölcslé, cukor, burgonya képezi a vegetáriánus diéta alapját. A magas uPDI több krónikus betegség rizikójával korrelál.

Ezt követően a helyes makro-tápanyag összetételt részletezi a cikk, kiemelve a fehérjéket. A nyolc esszenciális aminosav (EAA) hozzáférés érdekében fontos, hogy sokféle gyümölcsöt és zöldséget építsenek az étrendbe. A növényi fehérjék nehezebb emészthetősége miatt az EAA-k közül a kielégítő lizin- és metionin-bevitel kerülhet veszélybe.

A zsírok közül a telítetlen zsírsavak fontosak. Az alfa-linolénsav kellő mennyiségben áll rendelkezésre a vegán étrendben. A fontos többszörösen telítetlen omega3-zsírsavak közül az EPA (eikozapentaénsav) és a DHA (dokoza-hexaénsav) húsokban (főként tengeri állatokban) található. Az ALA viszont – ugyan kisebb mennyiségben – a szervezetben EPA-vá (az pedig DHA-vá) képes alakulni.

A mikrotápanyagok közül a növény alapú étrendben a kolin, kalcium, vas, jód, kolin, B12-vitamin, D-vitamin bevitele nem megfelelő. Ezek megfelelő pótlásáról gondoskodni szükséges.

A cikk számos jól használható forrást jelöl meg, mely nagy segítséget nyújthat a dietetikusoknak egy adott kultúrkörhöz tartozó páciens diétájának összeállításában.

Összefoglalja a vegetáriánus/ vegán diéta használhatóságát krónikus betegségek megelőzésére, majd ismerteti különböző betegségek kezelésében használható növény alapú étrendet.

S Raj, N S Guest et al: Vegetarian Dietary Patterns for Adults: A Position Paper of the Academy of Nutrition and Dietetics 2025, Journal of the Academy of Nutrition and Dietetics, https://doi.org/10.1016/j.jand.2025.02.002

Szénhidrátok helyettesítése fehérjével fokozza a zsíroxidációt az étkezést követő testgyakorlatok alatt, egészséges férfiakban

A tanulmány arra a kérdésre akarta megtalálni a választ, hogy a testedzés előtt fogyasztott étel összetétele hogyan befolyásolja a metabolizmust később a nap folyamán. A vizsgálatba bevont egészséges férfiakat 3 csoportba randomizálták:                                                                                                                                                                                            (1) standard reggelit, magas fehérjetartalmú (de azonos kalóriájú) ebédet kapók (LO-CARB csoport);                                 (2) standard reggelit, magas szénhidrát tartalmú (de azonos energiatartalmú) ebédet kapók (HI-CARB csoport);         (3) standard reggelit után éhezők csoportja (FAST csoport).

A vizsgálatok előtti felmérés során meghatározták a résztvevők testtömegét, magasságát, bőrredő vastagságát, minden egyes páciens VO2max értékét.

A minden csoportban azonos reggelit 8:15-kor, az ebédet 13:15-kor kapták. 16:15-kor kezdődött az 1 órán át tartó biciklizés, a VO2max érték 60%-ával, majd 18:30-kor azonos összetételű, tetszés szerinti mennyiségű vacsora (ennek kalóriatartalmát személyenként a vacsora étkezés előtti és utáni tömege alapján határozták meg). A testedzés alatt, 28-30, valamint 58-60 perc között kilélegzett levegő O2 és CO2 koncentrációjának, valamint térfogatának mérése – a zsír-oxidáció értékeléséhez (állandó hőmérséklet és páratartalom mellett). A 30. és 60. percben vérvétel (acilált ghrelin, PYY, GLP1 inzulin, glicerin, glukóz, szabad zsírsav koncentráció meghatározáshoz) történt. Folyadékként vizet lehetett fogyasztani. 20 és 22 óra között tetszés szerinti snack volt ehető.

Feljegyezték a páciensek éhség, jólakottság érzését, hányingert észlelet-e (különböző skálák alkalmazásával) több időpontban (az ebédhez képest -5, 0, 0.5, 1, 1.75, 3, 4, 5.25, 5.75, 6.75, 8.75 és 19 óra múlva); a biciklizés előtt 3 órával rákérdeztek az edzéssel kapcsolatosan a motivációra, energiára, fáradtságra.

A tanulmányban megállapították, hogy az alacsony szénhidrát-, magas fehérjetartalmú ebédet követően jobban fokozódott a zsíroxidáció összehasonlítva a magas szénhidrát, alacsonyfehérjetartalmú ebédet fogyasztókéval (bár nem olyan mértékben, mint a reggeli után éhezők esetén). A magas fehérjetartalmú ebédet követően jobban megemelkedtek a jólakottságérzéssel összefüggésbe hozható hormonok (PYY, GLP-1) szintjei, csökkent az étvágyérzés és a vacsora során az energiafelvétel. Az elkövetkező vizsgálatok során a rendszeresen végzett testedzés (és magas fehérjetartalmú ebéd) metabolikus hatását lenne szükséges vizsgálni.

T Slater, W J A Mode et al: Substituting Carbohydrate at Lunch for Added Protein Increases Fat Oxidation During Subsequent Exercise in Healthy Males 2025, Journal of Clinical Endocrinology and Metabolism, https://doi.org/10.1210/clinem/dgae237

Remibrutinib hatása krónikus spontán urticariában

A krónikus spontán urticaria fő tünete a kiszámíthatatlanul, minden specifikus kiváltó nélkül megjelenő viszketés, urticaria, angioedema vagy ezek kombinációja, mely több, mint 6 héten keresztül fennáll. Amellett, hogy ez a kórkép az életminőséget jelentősen rontja, diagnosztizálása átlagosan 2-3 évet vesz igénybe. A diagnózist követően általában a beteg szuboptimális, nem megfelelő kezelést kap, az állapot nem lesz megfelelően kontrolált.

Az állapot alapja a bőr hízósejeinek aktiválódása miatti hisztamin és egyéb bioaktív anyag kiáramlás. Első vonalbeli terápiaként második generációs antihisztaminokat adnak, ezek azonban a betegek mintegy felénél nem okoznak javulást. A H1-antihisztaminra nem javulók esetén a szokásos dózist akár négyszeresére emelve a betegek mindössze negyede reagál a kezelésre. A jelenlegi nemzetközi ajánlás ebben az esetben anti-IgE biológiai terápiát javasol.

A B-sejtek fejlődésében szerepet játszó Bruton tirozin kináz (BTK) által elindított folyamat a hízósejtek nagy-affinitású IgE receptorainak (FceRI) aktiválódásához vezet, emellett autoantitestek képződését is indukálja. A remibrutinib egy szájon át szedhető szelektív BTK-inhibitor, mely blokkolni képes a BTK okozta FceRAI aktiválódást, így a hisztamin és egyéb proinflammatorikus mediátor felszabadulását.

A szer hatását 3. fázisú, multicentrikus, kettősvak, randomizált, placébó-kontrolált tanulmányban elemezték antihisztamin kezelésre nem reagáló betegek csoportjában. A hatásosság értékeléséhez a viszketés súlyosságát felmérő UAS7 score mellett az angioedema aktivitását ISS7 és HSS7 score-okkal állapították meg.  A mellékhatások gyakoriságát súlyosságuk szerint értékelték. A mellékhatások százalékos aránya nem különbözött a placébót kapókétól. A mellékhatás miatt félbeszakított kezelések aránya megegyezett a hatóanyagot és a placébót kapók csoportjában. A remibrutinib szignifikánsan hatásosabbnak bizonyult a nagydózisú második generációs H1-antihisztaminra nem reagáló betegek kezelésében a placébó csoporthoz képest.

M Metz, A Giménez-Arnau et al: Remibrutinib in Chronic Spontaneous Urticaria 2025, The New England Journal of Medicine, https://www.nejm.org/doi/10.1056/NEJMoa2408792