Elhízás és ételintolerancia

A cikk az elhízás, a krónikus alacsony szintű gyulladás és az ételkomponensek ellen termelődő IgG antitestek lehetséges kapcsolatát mutatja be. Ismerteti az immunkomplex-képződés szerepét, a bél áteresztőképességének jelentőségét, valamint azokat a vizsgálatokat, amelyek az étel-specifikus IgG-szintek, a gyulladásos markerek, az érelmeszesedés korai jelei és az elhízás közötti összefüggéseket elemezték. Kitér továbbá az IgG-vizsgálat alapján kialakított eliminációs étrenddel kapcsolatos testsúly-, BMI-, vérnyomás- és életminőség-változásokra.

Flavonoidok, tejtermékek és a szív-érrendszeri és metabolikus egészség A felmerülő biológiai útvonalak áttekintése

A cikk áttekinti a flavonoidokban gazdag növényi élelmiszerek és a tejtermékek lehetséges szerepét a szív-érrendszeri és metabolikus egészségben. Bemutatja a flavonoidok fő csoportjait, a bélmikrobiotával, a glükóz–inzulin homeosztázissal, az érrendszeri működéssel és a gyulladásos folyamatokkal kapcsolatos mechanizmusokat, valamint a tejtermékek összetevőinek – többek között a kalciumnak, tejfehérjéknek, tejzsíroknak, probiotikumoknak és K-vitaminnak – kardiometabolikus hatásait. A cikk kitér a klinikai vizsgálatok eredményeire és azokra a területekre is, ahol további kutatások szükségesek.

Étrendi zsírok és a kardio-metabolikus betegség

A cikk átfogóan bemutatja az étrendi zsírok és a kardio-metabolikus betegségek kapcsolatát, különös tekintettel a szív-érrendszeri kockázatra és a 2-es típusú cukorbetegségre. Részletesen tárgyalja a telített, egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavak élettani hatásait, az össz-zsírbevitel szerepét, valamint azt, hogy a zsírok egészségügyi hatását nemcsak mennyiségük, hanem típusuk és élelmiszerforrásuk is meghatározza. Kitér továbbá az olívaolaj, olajos magvak, tejtermékek, húsok, növényi olajok, valamint az n-3 és n-6 zsírsavak kardio-metabolikus jelentőségére és a jelenlegi kutatások vitatott területeire.

A RÖVIDLÁNCÚ ZSÍRSAVAK SZEREPE A MIKROBIÓTA-BÉL-AGY KOMMUNIKÁCIÓBAN

Kivonat:
A rövidláncú zsírsavak (SCFA-k) a bél mikrobióta által termelt metabolitok, amelyek fontos szerepet tölthetnek be a mikrobióta–bél–agy kommunikációban. A cikk bemutatja az acetát, propionát és butirát keletkezését, felszívódását és helyi hatásait, valamint azt, hogyan befolyásolhatják az immunrendszert, az endokrin működést, a bolygóidegen keresztüli jelátvitelt, a neurotranszmissziót és egyes neuropszichiátriai folyamatokat. Kitér továbbá az SCFA-termelés étrendi, prebiotikus és probiotikus befolyásolásának lehetőségeire, valamint a jelenlegi kutatások korlátaira.

A FOODTEST eredmények használhatóságával kapcsolatos kérdések

A cikk áttekinti az ételintolerancia fogalmát, az ételallergia és a nem allergiás eredetű ételérzékenységek közötti különbségeket, valamint a cöliákia és a nem-cöliákiás gluténérzékenység sajátosságait. Bemutatja, hogyan keletkezhetnek ételkomponensek ellen IgG antitestek, milyen szerepe lehet a bél áteresztőképességének és az immunrendszernek, továbbá részletesen tárgyalja a FOODTEST 200+ mérési elvét, megbízhatóságát és az eredmények értelmezésének kérdéseit.

A zonulin, mint a bél barrier funkciójának szabályozója

Tudományos áttekintés a zonulin működéséről, a bél áteresztőképességének szabályozásáról és az autoimmun betegségekhez való kapcsolatáról.

A vékonybél áteresztőképessége és az élelmiszer antigének

Összefoglaló a vékonybél áteresztőképességéről, az élelmiszerantigének átjutásáról és az ezekhez kapcsolódó immunfolyamatokról.

CÖLIÁKIA

A cöliákia genetikai hajlamhoz kötődő, glutén által kiváltott immunmediált betegség, amely elsősorban a vékonybelet érinti, de sokféle bélrendszeri és azon kívüli tünetet okozhat. A cikk bemutatja a kialakulásában szerepet játszó genetikai, környezeti és mikrobiom-tényezőket, a klinikai megjelenési formákat, a diagnosztikai lehetőségeket, a gluténmentes étrend szerepét, valamint a nem reagáló és refrakter cöliákia sajátosságait.