IBS, puffadás és ételintolerancia: hogyan segíthet a célzott étrend?

Szerző: Dr. Krkos Károly laborszakorvos

Dr. Krkos Károly laborszakorvos, szakmai munkájában kiemelten foglalkozik az ételintolerancia-vizsgálatok, az IgG-alapú laboreredmények és az eliminációs étrend gyakorlati értelmezésével.
A cikk Dr. Krkos Károly „IgG teszten alapuló eliminációs étrend” című szakmai összefoglalója alapján készült, közérthető formában, a foodtest.hu olvasói számára.

Amikor a hasfájás, puffadás és székelési panaszok visszatérnek

Sokan élnek együtt olyan emésztőrendszeri panaszokkal, amelyek nem mindig magyarázhatók egyszerű gyomorrontással, fertőzéssel vagy egyértelmű szervi eltéréssel. Előfordulhat, hogy valaki rendszeresen puffad, görcsös hasi fájdalmat érez, hasmenés és székrekedés váltakozik nála, mégsem derül ki azonnal, pontosan mi áll a háttérben.

Az egyik gyakran emlegetett állapot az irritábilis bél szindróma, röviden IBS. Ez nem „képzelt betegség”, hanem egy összetett, funkcionális emésztőrendszeri zavar, amelynél több tényező is szerepet játszhat: a bél érzékenysége, a bélmozgás, az idegrendszer, a stressz, a bélflóra állapota és bizonyos esetekben az étrend is.

Fontos kiemelni: az IBS diagnózisát nem ételintolerancia-vizsgálat állítja fel. A visszatérő hasi panaszok kivizsgálása orvosi feladat. Ugyanakkor sok IBS-sel élő ember tapasztalja, hogy bizonyos ételek fogyasztása után felerősödnek a tünetei. Ilyenkor érdemes lehet tudatosabban megvizsgálni az étrend szerepét is.

Mi az irritábilis bél szindróma?

Az irritábilis bél szindróma a gyomor-bélrendszer működésének zavara. A lényege, hogy a bél érzékenyebben reagálhat bizonyos ingerekre, például étkezésre, stresszre, hormonális változásokra vagy a bélflóra egyensúlyának módosulására.

Az IBS egyik jellegzetessége, hogy a panaszok sokszor visszatérnek, hullámzóan jelentkeznek, és jelentősen befolyásolhatják az életminőséget.

Az IBS leggyakoribb tünetei

• visszatérő hasi fájdalom vagy görcs;
• puffadás, feszítő hasi érzés;
• hasmenés;
• székrekedés;
• hasmenés és székrekedés váltakozása;
• teltségérzet;
• sürgető székelési inger;
• olyan érzés, mintha a székletürítés nem lenne teljes.

A tünetek erőssége egyénenként eltérő lehet. Van, akinél csak időszakosan jelentkeznek panaszok, másoknál viszont a mindennapi munkát, utazást, társasági életet vagy étkezést is megnehezíthetik.

Hogyan diagnosztizálják az IBS-t?

Az IBS-nek nincs egyetlen, minden esetben kimutatható laboratóriumi markere. Az orvos a panaszok jellege, időtartama, a tünetek mintázata és szükség esetén további vizsgálatok alapján állítja fel a diagnózist.

A szakmai gyakorlatban gyakran hivatkoznak az úgynevezett Róma-kritériumokra. Ezek alapján IBS gyanúja akkor merülhet fel, ha a hasi fájdalom visszatérően jelentkezik, és összefüggést mutat a székletürítéssel, a székelés gyakoriságának változásával vagy a széklet állagának megváltozásával.

Laikusként ezt úgy érdemes elképzelni, hogy az IBS nem egyszeri hasi kellemetlenséget jelent, hanem tartósan vagy visszatérően fennálló panaszokat, amelyek a bélműködés változásával együtt jelentkeznek.

Az IBS főbb típusai

Az IBS-t gyakran a székelési panaszok alapján csoportosítják.

IBS-C: székrekedés dominál

Ebben az esetben a panaszok között a ritkább, nehezített székletürítés, a keményebb széklet és a hasi feszülés lehet jellemző.

IBS-D: hasmenés dominál

Ilyenkor gyakoribb a laza széklet, a sürgető székelési inger, illetve az étkezést követő gyors bélreakció.

IBS-M: kevert típus

Ebben a formában a hasmenés és a székrekedés váltakozhat. Sok érintett éppen ezt éli meg a legkiszámíthatatlanabbnak.

IBS-U: nem egyértelműen besorolható forma

Előfordul, hogy a tünetek nem illenek pontosan egyik típusba sem. Az IBS ráadásul idővel változhat is: egy korábban inkább székrekedéses panaszokkal élő embernél később hasmenéses időszakok is jelentkezhetnek.

Mikor kell különösen komolyan venni a hasi panaszokat?

Bár az IBS sok esetben nem jár kimutatható szervi eltéréssel, vannak olyan tünetek, amelyeknél nem érdemes halogatni az orvosi kivizsgálást.

Figyelmeztető tünetek lehetnek

• indokolatlan fogyás;
• véres széklet;
• vashiányos vérszegénység;
• tartós vagy romló hasi fájdalom;
• éjszakai hasmenés;
• 50 év felett újonnan jelentkező panaszok;
• családban előforduló gyulladásos bélbetegség, cöliákia vagy vastagbélrák.

Ezekben az esetekben első lépésként gasztroenterológiai kivizsgálás javasolt. Az étrendi változtatás hasznos kiegészítő lehet, de nem helyettesíti az orvosi diagnózist.

Mi állhat az IBS hátterében?

Az IBS kialakulásának pontos oka nem minden esetben tisztázott. A jelenlegi szakmai megközelítés szerint több tényező együttes hatása állhat a panaszok mögött.

A bél fokozott érzékenysége

IBS esetén a bél érzékenyebben reagálhat olyan ingerekre is, amelyek másoknál nem okoznak különösebb panaszt. Ilyen lehet például a fokozott gázképződés, a bélfal feszülése vagy bizonyos ételek fogyasztása.

A bélmozgás megváltozása

A bél túl gyors vagy túl lassú mozgása hozzájárulhat a hasmenéshez, székrekedéshez vagy a kettő váltakozásához.

Bélflóra és mikrobiom

A bélben élő baktériumok összetétele hatással lehet az emésztésre, a gázképződésre és a bélrendszer immunológiai működésére. Egyes kutatások szerint IBS esetén eltérések figyelhetők meg a bélflóra összetételében, de ez nem jelenti azt, hogy egyetlen probiotikum mindenkinél megoldást jelentene.

Fertőzés utáni IBS

Egy gyomor-bélrendszeri fertőzés után egyeseknél tartósan fennmaradhatnak IBS-szerű panaszok. Ezt posztinfekciós IBS-nek nevezik. Ilyenkor a korábbi fertőzés után a bél érzékenysége és immunológiai működése megváltozhat.

Stressz és idegrendszeri hatások

A bél és az idegrendszer szoros kapcsolatban áll egymással. Stressz, szorongás, alvászavar vagy tartós lelki terhelés esetén sokaknál erősödhetnek az emésztőrendszeri panaszok.

Ez nem azt jelenti, hogy a tünetek „fejben dőlnek el”. Sokkal inkább arról van szó, hogy a bélrendszer és az idegrendszer működése folyamatosan hat egymásra.

Miért ronthatnak bizonyos ételek az IBS-es panaszokon?

Sok IBS-sel élő ember megfigyeli, hogy bizonyos ételek után erősödik a puffadás, görcs, hasmenés vagy kellemetlen teltségérzet. Ez nem feltétlenül klasszikus ételallergiát jelent.

Az ételallergia általában gyorsabb immunológiai reakcióval jár, és gyakran IgE típusú ellenanyagokhoz köthető. Ezzel szemben az ételintolerancia vagy ételérzékenység jellegű panaszok lassabban, akár órákkal vagy napokkal később is jelentkezhetnek. Emiatt sokkal nehezebb felismerni az összefüggést az elfogyasztott étel és a tünet között.

Egyszerű példa

Valaki hétfőn vacsorára tejterméket, péksüteményt, tojást és többféle feldolgozott ételt is fogyaszt. Kedden puffad, fáradt, fáj a hasa, de nem tudja eldönteni, melyik étel lehetett a probléma oka. Ha ez rendszeresen ismétlődik, a találgatás helyett hasznosabb lehet egy átgondolt, szakmailag vezetett étrendi stratégia.

FODMAP, glutén, tejtermékek: miért kerülnek gyakran szóba?

IBS esetén gyakran merül fel a FODMAP-szegény étrend. A FODMAP rövidítés olyan fermentálható szénhidrátokat jelöl, amelyek egyes embereknél fokozhatják a gázképződést, puffadást és hasi diszkomfortot.

FODMAP-ban gazdag lehet például:

• bizonyos gyümölcsök;
• hagymafélék;
• hüvelyesek;
• egyes tejtermékek;
• cukoralkoholokat tartalmazó élelmiszerek;
• egyes gabonafélék.

Emellett a glutén, a búza, a tej, a szója vagy más gyakran fogyasztott ételek is felmerülhetnek a panaszokkal összefüggésben.

Fontos azonban, hogy gluténmentes étrendet nem célszerű önállóan, kivizsgálás nélkül elkezdeni, különösen akkor, ha cöliákia gyanúja is fennáll. A cöliákia kizárása orvosi feladat, és a vizsgálatok eredményét befolyásolhatja, ha valaki már a kivizsgálás előtt elhagyja a glutént.

Mi az eliminációs étrend?

Az eliminációs étrend lényege, hogy egy időre célzottan kihagyunk bizonyos ételeket az étrendből, majd megfigyeljük, hogyan változnak a panaszok. Ezután az ételek fokozatos visszavezetésével ellenőrizhető, hogy mely összetevők mellett térnek vissza a tünetek.

Ez nem divatdiéta, és nem arról szól, hogy valaki hosszú távon indokolatlanul sok ételt kizárjon az étrendjéből. A cél inkább az, hogy az érintett jobban megértse saját szervezete reakcióit.

Az eliminációs étrend fő lépései

1. A problémásnak feltételezett ételek azonosítása.
2. Ezek átmeneti kihagyása az étrendből.
3. A tünetek követése naplóval.
4. Az ételek fokozatos, kontrollált visszavezetése.
5. Egy személyre szabottabb, hosszabb távon is tartható étrend kialakítása.

Hogyan kapcsolódhat ehhez az IgG-alapú ételintolerancia-vizsgálat?

Az IgG-alapú ételintolerancia-vizsgálatok azt mutatják meg, hogy a szervezet bizonyos élelmiszer-összetevőkkel szemben milyen IgG típusú ellenanyagválaszt mutat. Az ilyen eredmények alapján összeállítható egy célzottabb eliminációs étrend, amely segíthet rendszerezni, mely ételeket érdemes átmenetileg kerülni.

Fontos a pontos megfogalmazás: az IgG-vizsgálat nem IBS-diagnosztikai eszköz, és nem helyettesíti az orvosi kivizsgálást. Inkább egy olyan támpont lehet, amely segíthet az étrendi összefüggések átgondolásában, különösen akkor, ha valaki régóta visszatérő, nehezen magyarázható emésztőrendszeri panaszokkal él.

Mit mutatnak a kutatások az IgG-alapú eliminációs étrendről?

A szakirodalomban több vizsgálat is foglalkozott azzal, hogy az IgG-eredmények alapján összeállított eliminációs étrend milyen hatással lehet IBS-es panaszokra. Egyes kutatásokban azoknál a résztvevőknél, akik következetesen betartották a célzott étrendet, javulást tapasztaltak például puffadás, hasi fájdalom, bélműködés és életminőség területén.

Ugyanakkor a téma szakmai megítélése nem teljesen egységes. Az akadémiai orvoslás egy része óvatosan kezeli az IgG-alapú étrendi javaslatokat, ezért nem helyes azt állítani, hogy ez mindenkinél biztos megoldást jelent.

A felelősségteljes megközelítés az, ha az IgG-vizsgálatot nem diagnózisként, hanem étrendi tájékozódási eszközként kezeljük. Az eredmény akkor lehet igazán hasznos, ha tünetnaplóval, átgondolt eliminációval, fokozatos visszavezetéssel és szükség esetén szakember bevonásával együtt értelmezzük.

Miért fontos a tünetnapló?

Sokan úgy érzik, hogy „minden étel puffaszt”, de naplózás nélkül nehéz pontos mintázatot felismerni. Egy egyszerű tünetnapló sokat segíthet abban, hogy ne emlékezetből kelljen következtetni.

Érdemes feljegyezni

• mit evett aznap;
• mikor jelentkeztek a panaszok;
• milyen erősek voltak a tünetek;
• volt-e stresszesebb időszak;
• milyen volt az alvás;
• volt-e hasmenés, székrekedés vagy puffadás;
• történt-e új étel, gyógyszer vagy étrend-kiegészítő bevezetése.

Ez azért fontos, mert az emésztőrendszeri tüneteket nem csak az ételek befolyásolhatják. A stressz, a kevés alvás, a mozgáshiány, a hormonális változások és a bélflóra állapota is szerepet játszhat.

IBS, bélflóra és stressz: nem csak az étrend számít

Az IBS összetett állapot. Nem kizárólag az elfogyasztott ételeken múlik, hogy valaki hogyan érzi magát. A bél és az idegrendszer szoros kapcsolatban áll egymással, ezért a stressz, a szorongás vagy az alvászavar is fokozhatja a panaszokat.

Emellett a bélflóra összetétele is hatással lehet az emésztésre. Egyes kutatások szerint IBS esetén eltérések figyelhetők meg a bélmikrobiom összetételében, bár ez nem jelenti azt, hogy egyetlen probiotikum mindenkinél megoldást jelentene.

A legjobb eredményt általában nem egyetlen módszer adja, hanem a több oldalról támogatott megközelítés:

• orvosi kivizsgálás;
• tudatos étrend;
• tünetnapló;
• szükség esetén dietetikai támogatás;
• stresszkezelés;
• megfelelő alvás;
• rendszeres, kíméletes testmozgás.

IBS, cöliákia és nem cöliákiás gluténérzékenység

Az IBS és a cöliákia tünetei között lehet átfedés. Mindkét állapotnál előfordulhat hasi fájdalom, puffadás, hasmenés, kellemetlen hasi diszkomfort vagy fáradtság.

Ezért fontos, hogy tartós panaszok esetén ne önállóan kezdjünk szigorú diétába, hanem történjen megfelelő kivizsgálás. A cöliákia kizárása különösen fontos, mert ez egy autoimmun betegség, amely speciális étrendi és orvosi figyelmet igényel.

Létezik olyan állapot is, amikor a cöliákia nem igazolható, mégis panaszokat okozhat a glutén vagy a búza fogyasztása. Ezt gyakran nem cöliákiás glutén- vagy búzaérzékenységként említik. Ennek megítélése szintén szakmai feladat.

Mikor lehet hasznos a Foodtest vizsgálat?

A Foodtest ételintolerancia-vizsgálat azoknak lehet hasznos támpont, akik szeretnék átláthatóbban megvizsgálni, hogy bizonyos élelmiszerek összefügghetnek-e visszatérő panaszaikkal.

Különösen akkor merülhet fel, ha valaki:

• gyakran puffad;
• visszatérő hasi diszkomfortot tapasztal;
• bizonyos ételek után rosszabbul érzi magát;
• régóta keresi emésztési panaszai étrendi összefüggéseit;
• szeretne találgatás helyett strukturáltabb étrendi kiindulópontot;
• nem akar indokolatlanul sok ételt kizárni az étrendjéből.

A vizsgálat eredménye önmagában nem helyettesít orvosi diagnózist, de segíthet egy célzottabb, tudatosabb eliminációs étrend kialakításában.

Mire figyeljen, mielőtt étrendet változtat?

Az étrend jelentős átalakítása előtt érdemes körültekintően eljárni. Különösen fontos ez gyermekek, várandósok, krónikus betegek, idősek vagy többféle gyógyszert szedők esetében.

Nem cél, hogy valaki feleslegesen szigorú vagy hosszú távon nehezen tartható étrendbe kezdjen. A túl sok étel kizárása tápanyaghiányhoz, egyoldalú táplálkozáshoz és felesleges stresszhez vezethet.

A cél inkább az, hogy az étrend személyre szabottabb, tudatosabb és fenntarthatóbb legyen.

Összegzés: az IBS és az étrend kapcsolata személyenként eltérő

Az IBS hátterében több tényező is állhat, ezért nincs egyetlen étrend, amely mindenkinek ugyanúgy beválik. Egyeseknél a FODMAP-szegény étrend jelenthet segítséget, másoknál bizonyos élelmiszerek célzott kiiktatása hozhat javulást, megint másoknál a stresszkezelés vagy a bélflóra támogatása is fontos szerepet kap.

Az IgG-alapú ételintolerancia-vizsgálat nem csodaszer és nem diagnózis, de hasznos kiindulópont lehet azoknak, akik szeretnék jobban megérteni az étrendjük és visszatérő panaszaik közötti lehetséges kapcsolatot.

Tartós, erősödő vagy szokatlan tünetek esetén mindig javasolt orvoshoz fordulni.

Gyakori kérdések

Az IBS ugyanaz, mint az ételintolerancia?

Nem. Az IBS egy összetett emésztőrendszeri működési zavar, míg az ételintolerancia bizonyos ételekkel szembeni kedvezőtlen reakciót jelenthet. A kettő összefügghet, de nem ugyanaz.

Az IgG-vizsgálat kimutatja, hogy IBS-em van?

Nem. Az IBS diagnózisa orvosi feladat. Az IgG-alapú ételintolerancia-vizsgálat nem IBS-teszt, hanem étrendi támpontot adhat ahhoz, hogy mely ételeket érdemes átmenetileg kiiktatni és megfigyelni.

Érdemes minden puffasztó ételt elhagyni?

Nem feltétlenül. A túl sok étel kizárása hosszú távon egyoldalú étrendhez vezethet. Érdemes célzottan, naplózással és lehetőség szerint szakmai segítséggel megközelíteni az étrendváltoztatást.

Mennyi idő után érezhető változás eliminációs étrend mellett?

Ez egyénenként eltérő. Van, aki néhány hét után tapasztal változást, másoknál hosszabb megfigyelés szükséges. A következetesség és a pontos tünetnapló sokat segíthet.

Ha negatív a cöliákia-vizsgálatom, akkor biztosan ehetek glutént?

Nem feltétlenül. A cöliákia és a gluténhez vagy búzához kapcsolódó érzékenység nem ugyanaz. Ha a gluténtartalmú ételek után rendszeresen panasza van, érdemes ezt szakemberrel megbeszélni.

A Foodtest vizsgálat után egyedül kell összeállítanom az étrendet?

A vizsgálati eredmény jó kiindulópont, de az étrend kialakításánál hasznos lehet szakember segítsége is, különösen akkor, ha több élelmiszercsoport is érintett.

Ha régóta visszatérő puffadással, hasi diszkomforttal vagy bizonytalan eredetű emésztési panaszokkal élsz, érdemes tudatosabban megvizsgálni az étrend szerepét is. A Foodtest ételintolerancia-vizsgálat segíthet abban, hogy találgatás helyett célzottabb kiindulópontot kapj az eliminációs étrend megtervezéséhez. Tartós vagy erős panaszok esetén kérd orvos segítségét, étrendi kérdésekben pedig támaszkodj szakemberre is.

A cikk Dr. Krkos Károly „IgG teszten alapuló eliminációs étrend” című szakmai összefoglalója alapján készült. Az eredeti anyag az irritábilis bél szindróma, az ételérzékenység, az IgG-alapú eliminációs étrend, a FODMAP-szegény étrend, a bélflóra, a bélpermeabilitás és a nem cöliákiás glutén-/búzaérzékenység szakirodalmi hátterét dolgozza fel.

A közérthető változat célja, hogy az eredeti szakmai állításokat laikus olvasók számára is érthető formában mutassa be, miközben megtartja a szakmai óvatosságot és a forrásolt megközelítést.

Fontosabb szakirodalmi hivatkozások az eredeti cikk alapján

1. Gibson PR, Varney J, Malakar S, Muir JG: Food Components and Irritable Bowel Syndrome. Gastroenterology, 2015.
2. J. K. Lehrer, G. R. Lichtenstein: Irritable Bowel Syndrome. Emedicine Medscape, 2019.
3. A. Wald: Clinical manifestations and diagnosis of irritable bowel syndrome in adults. UpToDate, 2019.
4. A. Wald: Pathophysiology of irritable bowel syndrome. UpToDate, 2020.
5. A. Wald: Treatment of irritable bowel syndrome in adults. UpToDate, 2020.
6. Manning AP, Thompson WG, Heaton KW, Morris AF: Towards positive diagnosis of the irritable bowel. British Medical Journal, 1978.
7. Ford AC, Bercik P, Morgan DG, Bolino C, Pintos-Sanchez MI, Moayyedi P: Validation of the Rome III criteria for the diagnosis of irritable bowel syndrome in secondary care. Gastroenterology, 2013.
8. Blake MR, Raker JM, Whelan K: Validity and reliability of the Bristol Stool Form Scale in healthy adults and patients with diarrhoea-predominant irritable bowel syndrome. Alimentary Pharmacology & Therapeutics, 2016.
9. Brandt LJ, Chey WD, Foxx-Orenstein AE et al.: An evidence-based position statement on the management of irritable bowel syndrome. American Journal of Gastroenterology, 2009.
10. Halmos EP, Power VA, Shepherd SJ, Gibson PR, Muir JG: A diet low in FODMAPs reduces symptoms of irritable bowel syndrome. Gastroenterology, 2014.
11. Valeur J, Cvancarova Småstuen M. et al.: Exploring Gut Microbiota Composition as an Indicator of Clinical Response to Dietary FODMAP Restriction in Patients with Irritable Bowel Syndrome. Digestive Diseases and Sciences, 2018.
12. Halvorson H, Schlett C, Riddle M: Postinfectious Irritable Bowel Syndrome — A Meta-Analysis. American Journal of Gastroenterology, 2006.
13. Thabane M, Kottachchi DT, Marshall JK: Systematic review and meta-analysis: the incidence and prognosis of post-infectious irritable bowel syndrome. Alimentary Pharmacology & Therapeutics, 2007.
14. Crouzet L, Gaultier E. et al.: The hypersensitivity to colonic distension of IBS patients can be transferred to rats through their fecal microbiota. Neurogastroenterology & Motility, 2013.
15. Mohammed I, Cherkas LF, Riley SA, Spector TD, Trudgill NJ: Genetic influences in irritable bowel syndrome: a twin study. American Journal of Gastroenterology, 2005.
16. Levy RL, Jones KR, Whitehead WE et al.: Irritable bowel syndrome in twins: heredity and social learning both contribute to etiology. Gastroenterology, 2001.
17. Chang L: The role of stress on physiologic responses and clinical symptoms in irritable bowel syndrome. Gastroenterology, 2011.
18. Solmaz M, Kavuk I, Sayar K: Psychological factors in the irritable bowel syndrome. European Journal of Medical Research, 2003.
19. Jun DW, Lee OY et al.: Food intolerance and skin prick test in treated and untreated irritable bowel syndrome. World Journal of Gastroenterology, 2006.
20. Atkinson W, Sheldon TA, Shaath N, Whorwell PJ: Food elimination based on IgG antibodies in irritable bowel syndrome: a randomised controlled trial. Gut, 2004.
21. Evangelista S: Benefits from Long-Term Treatment in Irritable Bowel Syndrome. Gastroenterology Research and Practice, 2012.
22. Agréus L, Svärdsudd K. et al.: Natural History of Gastroesophageal Reflux Disease and Functional Abdominal Disorders: A Population-Based Study. American Journal of Gastroenterology, 2001.
23. Zuo XL, Li YQ et al.: Alterations of food antigen-specific serum immunoglobulin G and E antibodies in patients with irritable bowel syndrome and functional dyspepsia. Clinical & Experimental Allergy, 2007.
24. Drisko J, Bischoff B. et al.: Treating Irritable Bowel Syndrome with a Food Elimination Diet Followed by Food Challenge and Probiotics. Journal of the American College of Nutrition, 2006.
25. Karakula-Juchnowicz H, Gałęcka M. et al.: The Food-Specific Serum IgG Reactivity in Major Depressive Disorder Patients, Irritable Bowel Syndrome Patients and Healthy Controls. Nutrients, 2018.
26. Pullen NA, Falanga YT et al.: The Fyn-STAT5 pathway: a new frontier in IgE- and IgG-mediated mast cell signalling. Frontiers in Immunology, 2012.
27. Wouters MM, Vicaro M, Santos J: The Role of Mast cells in functional GI Disorders. Gut, 2016.
28. Theoharides TC, Alysandratos KD et al.: Mast cells and inflammation. Biochimica et Biophysica Acta, 2012.
29. Vojdani A, Lambert J: The onset of enhanced intestinal permeability and food sensitivity triggered by medication used in dental procedures. Case Reports in Gastrointestinal Medicine, 2012.
30. Talley LJ, Spiller R: Irritable bowel syndrome: a little understood organic bowel disease? Lancet, 2002.
31. Mansueto P, D’Alcamo A. et al.: Food allergy in irritable bowel syndrome: The case of non-celiac wheat sensitivity. World Journal of Gastroenterology, 2015.
32. Mullin GE, Swift KM et al.: Testing for Food Reactions: The Good, the Bad and the Ugly. Nutrition in Clinical Practice, 2010.
33. Hardman G, Hart G: Dietary advice based on food-specific IgG results. Nutrition and Food Science, 2007.
34. Sanders DS, Carter MJ et al.: Association of adult coeliac disease with irritable bowel syndrome: a case-control study in patients fulfilling ROME II criteria referred to secondary care. Lancet, 2001.
35. Verdu EF, Armstrong D, Murray JA: Between celiac disease and irritable bowel syndrome: the “no man’s land” of gluten sensitivity. American Journal of Gastroenterology, 2009.
36. Wahnschaffe U, Schulzke JD et al.: Predictors of clinical response to gluten-free diet in patients diagnosed with diarrhea-predominant irritable bowel syndrome. Clinical Gastroenterology and Hepatology, 2007.
37. Vazquez-Roque MI, Camilleri M et al.: A controlled trial of gluten-free diet in patients with irritable bowel syndrome-diarrhea: effects on bowel frequency and intestinal function. Gastroenterology, 2013.
38. Aguilera-Lizarraga J, Florens MV, Viola MF et al.: Local immune response to food antigens drives meal-induced abdominal pain. Nature, 2021.