Kertünk díszében a gyógynövény!
Az Izsóp egyszerű, igénytelen és nagyon mutatós kis virág. Szinte bárhol fellelhető, hisz a Földközi tenger vidékéről származik, ahol főleg sziklák oldalában nőtt ki. Miután egész nyáron virágzik, így a mai kertekben inkább dísznövényként van jelen, pedig régóta gyógynövényként is ismerik.
Az ókori rómaiak borok fűszerezéséhez használták, közép-Európába a Benedek-rendi szerzetesek hozták be. Akkoriban ők feleltek a gyógyításért, így nem véletlen, hogy az Izsóp gyógyhatásaira is ők jöttek rá. A növény levelein egy, a Penicillium fajhoz tartozó gomba szaporodik, melynek gyulladáscsökkentő hatása van. Az izsópfürdőket is ebből készítették, ezeket a leprások ápolásában is használták.
A népi gyógyászat emésztést segítő, görcsoldó és nyákoldó hatást is tulajdonít neki, ezért köhögésre, menstruációs panaszokra, sebekre és hegekre, sőt magas vérnyomásra és asztmára is használták. Ezek hagyományos felhasználások, nem bizonyított gyógymódok: a magas vérnyomás és az asztma kezelése orvosi feladat. Az izsópból készült teát izzadásgátlóként, gyulladás csökkentőként és fájdalomcsillapítóként is számon tartják.
Ha a puffadás vagy más emésztési panasz visszatérő, a lehetséges okokról és az étrend szerepéről emésztési panaszokról szóló oldalunkon olvashatsz bővebben.
A mediterrán konyhák egyik pikáns fűszere, a zsíros, nehéz ételeket ízesítik vele – épp az emésztést segítő hatása miatt. Kesernyés-mentás ízt ad a húsoknak, leveseknek és salátáknak is. Olaszországban például édességekbe és likőrökbe is tesznek izsópot.
Érdekesség, hogy az izsóp a kölnivíz alkotórészei is, miközben kártevők ellen is bevethető fegyver. A konyha kertekben magához csalogatja a káposztalepkéket.
Az izsópról a biblia is egyfajta fertőtlenítőszerként ír – így nem tudni, hogy pontosan mióta ismertek a gyógyhatásai. Ám ha mindennek ellenére csak egyszerű dísznövényként látjuk szívesen, akkor sem okozhat csalódást.
FOODTEST hírlevél
Ételintolerancia-tippek és receptek e-mailben
Gyakorlati tanácsok az étrendhez és receptek, egyenesen a postafiókodba.